Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

188 Büntetőjog. fiége folytán nem lehet szó ily körülmények közt cselekményegységről sem. A vádlott felmentése tehát, miután a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok forog fenn, a törvény megsértése nélkül történt. (1933. április 26. — B. I. 237/1933. sz.) Az uzsora* 454. 1883: XXV. t.-c, 1932: VI. t.-c, Btk. 2. §. — Uzsora. Enyhébb törvény. K. A m. kir. Kúria előrebocsátja, hogy mivel az 1883: XXV. t.-c. enyhébb intézkedéseket tartalmaz, mint az időközben — a kir. törvényszék ítéletének meghozatala után, de még a kir, ítélőtábla ítéletének meghozatala e'őtt, 1932. június 15.-én — hatályba lépett 1932: VI. t.-c, a Btk. 2. §-ának rendelkezésére való tekintettel, az adott esetben még az előbbi törvény alkalmazandó. A m. kir. Kúria a semmiségi panaszt alaptalannak találta, azért azt a Bpn. 36. §-ának első bekezdése értelmében elutasította. A m. kir. Kúria ugyanis úgy találta, hogy a kir. ítélőtábla az általa valóknak elfogadott tényekből helyes jogi következtetéssel állapította meg azt, hogy a vádbeli „Társulási szerződés" nem színleges, hanem az a sértettnek és a vádlottnak valódi ügyleti akaratát tartalmazza; s hogy ez a körülmény egymagában kizárja azt, hogy a vádlott a megállapított cselekvőségével az uzsora vétségének a tényálladékát megvalósította volna, E mellett a megállapítás mellett azután nem bir jelentőséggel a m, kir. Kúriára annak a vizsgálata, hogy a sértett szorult anyagi helyzetben volt-e akkor, amikor a vádlott neki a kérdéses 4000 pengőt adta a kir. ítélőtábla által valónak el nem fogadott abban az esetben, ha a fennebb írt vádbeli szerződés a sértett és a vádlott valódi ügyleti akaratát nem tartalmazná és a vádlott a vádbeli 4000 pengőt havi 150 P. kamat kikötése mellett adta vclna kölcsön a sértettnek. Éppen ezért a m. kir. Kúria ennek a vizsgálatába nem is bocsátkozott. A vádlottnak vád alapjául szolgáló tette nem állapítván meg az 1883 XXV. t.-c. 1. §-ában meghatározott bűncselekmény tényálladékát; de más bűncselekmény jogi ismérveit sem merítvén ki: a kir. ítélőtábla a vádlottat az ellene emelt vád alól jogi tévedés és a törvény megsértése nélkül mentette föl. (1933. március 16. — B. III. 4990/932. sz.) A hítclsértés. 455, 1883: XXV* t.-c. — 1932: IX. t.-c. 13. §. — E két törvény hatályának viszonya az átmeneti idő alatt. K. Hivatalból észlelte a m. kir. Kúria, hogy a másodfokú ítélet kelte után hatályba lépett és a hitelsértésről szóló 1932: IX. t.-c. a Btk. .414—417. §-ait hatályon kívül helyezte és a hitelezők érdekeinek a védelmére azok helyett új törvényes rendelkezéseket alkotott. Erre figyelemmel a m. kir. Kúria első sorban megállapítja, hogy a