Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

134 Hatásköri Bíróság határozatai. fogva a felek a közigazgatási eljárás befejezése után a törvény rendes út­ján kereshetnek orvoslást, a Közigazgatási Bíróság elé utalt ügyekre nézve hatályukat vesztik. A KKHÖ. 104. §-ának 4. h. pontjában foglalt eltérő rendelkezés foly­tán tehát nem nyerthe többé alkalmazást a Z. vármegye alispánja által hivatkozott 25.631/1906. sz. minisztertanácsi határozatban kifejezett jogelv sem, amely a tartozatlanul beszedett egyházi adó visszatérítésére irányuló keresetet rendes bírói útra tartozónak ismerte el. Nem nyerhet pedig alkal­mazást még akkor sem, ha az egyházi adókivetés jogérvényességének meg­állapítása az adó visszatérítésére vonatkozó közigazgatási bírósági hatáskört nem is foglalná magában, mert az egyházi önkormányzati hatáskör fenn­forgása valamely egyházi adókivetés jogosságának rendes bírói úton való elbírálhatását önmagában is kizárja. Egyes kártérítési keresetek kivételével nincs meg többé a törvényes lehetősége annak, hogy a végsőfokban bármely vonatkozásában közigizga­tási bírósági hatáskörbe tartozó valamely ügy rendes bírói úton is érvénye­síthető legyen. Nem ad erre módot a jelen esetben a KKHÖ.-nek a felperes által hi­vatkozott 32. §-a sem, mert ez a szakasz nem hatásköri, hanem anyagi jogi jogszabály, s mert az nem is keresetről, hanem kérelemről, tehát nyilván­valóan a közigazgatási hatóság útján érvényesíthető igényről tesz említést. A tartozatlan fizetés vitatása által a kereseti igény nem veszti el köz­jogi jellegét, még pedig annál kevésbbé, mert ellenkező esetben ilyen címen, úgyszólván minden közjogi jellegű pénzkövetelés, illetve tartozás a közigaz­gatási hatóságnak és végsőfokban esetleg a Közigazgatási Bíróságnak dön­tése után a rendes bíróság újólagos elbírálása alá volna bocsátható, ami az 1869: IV. t.-c. 1. §-ában és az 1896: XXVI. t.-c. 18. §-ában kifejezett alkot­mányjogi alapelvvel határozottan ellenkeznék. Minthogy pedig általános hatásköri szabály, hogy a közjogi jellegű követelések, — aminő a kifejtettek értelmében a felperes kereseti követe­lése is, — csak abban az esetben érvényesíthetők rendes bírói úton, ha van olyan törvény vagy más törvényes jogszabály, amely a kereseti igény elbírálását kifejezetten rendes bírói útra utalja; továbbá, minthogy a ke­reseti igény tekintetében ilyen kivételes jogszabály egyáltalán nincs: en­nélfogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni annak megjegy­zésével, hogy a rendelkező részben annak közelebbi megjelölésébe, hogy közigazgatási úton melyik közigazgatási hatóság hivatott eljárni, a Hatás­köri Bíróság az 1907: LXI. t.-c. 19. §-ának 2. bekezdésében foglalt tilalom folytán nem bocsátkozhatott. (1932. okt. 10. — 1932. Hb. 46. — M. K, LI. évf. 5.) 380. 600/1927, P. M. (K. K. H. Ö.) 53, §. — I. Köztartozás fejében szolgálati illetményeket letiltó s közigazgatási hatóság által kibocsátott letiltási rendelvény joghatályossága. — II. Köz­adótartozások végrehajtása iránti eljárás abban az esetben, ha a végrehajtást a hátralékosnak szolgálati illetményére vezetik.

Next

/
Thumbnails
Contents