Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Egyéb ügyek. 380. 135 Hb. Minthogy a c.-i kir. járásbíróság a m. kir. kincstár felperesnek ifj. D. A.-né alperes ellen folyamatba tett behajtási perében 1932. évi december hó 21. napján P. 3185/1932/7. szám alatt hozott ítéletével érdemben bírálta felül K. nagyközség hatóságának 1932. évi május hó 11. napján kelt azt a jogerős letiltási rendelvényét, mellyel B. J. k.-i lakosnak ifj. D. A.-né szolgálatadótól járó havi illetményét egyfelől a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatallal szemben fennálló és közadók módjára behajtandó tartozása, továbbá a kir. kincstárra szemben fennálló illetékhátraléka fejében az 1923: VII. t.-c. 42. §-a (illetőleg most már a KKHÖ. 56. §-ának 1. pontja) értelmében Ki rész erejéig lefoglalta és amellyel a szolgálatadót ez illetményrészletnek K. község pénztárába való befizetésére felhívta, ennélfogva a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság között a szóbanforgó rendelvény joghatályossága kérdésében az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 4. pontja alá tartozó részleges hatásköri összeütközés esete merült fel. Ennek a részleges hatásköri összeütközésnek fennforgásán nem változtat az a körülmény, hogy a rendes bíróság ítélete a polgári perrendtartás szabályai szerint végérvényesnek jelentkezik. Nem változtat pedig azért, mert a c.-i kir. járásbíróság a községi hatóság érdemi rendelkezéséről tudva,- bocsátkozott a letiltási rendelvény joghatályosságának kérdésébe és így ítéletének jogerőre emelkedését az 1907: LXI. t.-c. 10 §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés felfüggesztette. A felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni a következő okokból: Közadótartozások végrehajtásánál abban az esetben, ha a végrehajtást a hátralékosnak szolgálati illetményére vezetik, az eljárás a 600/1927. P. M. sz. rendelet (= KKHÖ.) 53. §-a értelmében a következőkből áll: 1. a követelés lefoglalásából, 2. a végrehajtást szenvedő adósának a foglalásról való értesítéséből (ú. n. letiltási rendelvény közléséből). A KKHÖ. 2. §-ának 10. pontjában foglalt rendelkezés alapján nem fér kétség ahhoz, hogy mindeme cselekmények foganatosítása, úgyszintén a KKHÖ. 56. §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezés alapján annak a kérdésnek elbírálása, hogy a szolgálati viszonyból származó illetmények az alkalmazott közadótartozásai fejében lefoglalhatók-e egyáltalában és ha igen, minő hányad erejéig foglalhatók le, mint a foglalás keretébe tartozó kérdés: a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Viszont a KKHÖ. 65. §-ának 3. bekezdése szerint: a lefoglalt követelés, azoknak az eseteknek kivételével, amidőn a hitelező a lefoglalt követelésének közigazgatási úton való behajtására szintén fel van jogosítva, az adóstói csakis bírói úton hajtható be. Ez iránt a pénzügyigazgatóság köteles intézkedni. Az imént idézett törvényes rendelkezések egybevetéséből okszerűen következik, hogy közadótartozások végrehajtásánál abban az esetben, ha nem közigazgatási úton behajtható szolgálati követelésről van szó — csak az adóhátralékos tartozása fejében lefoglalt követelésnek a végrehajtást szenvedő adósától való behajtása tartozik rendes bírói útra és ez is a KKHÖ. 53. §-ának 10. pontjában foglalt rendelkezésből kitetszően csupán a követe-