Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Közszolgálati jogviszony. 368—369. 121 seket tartja szem előtt, aminőt pl. az idézett törvény 48. §-ának 5. pontja avagy a 7.000/1925. M. E., 9.000/1927. M. E. és 62.000/1926. B. M. sz. ren­deletek fentebb idézett pontjai tartalmaznak. Már pedig olyan törvényes rendelkezés nincs, amely szerint a várossal magánjogi szolgálati jogviszony­ban álló, habár esetleg felelős számadó a község javára közigazgatási úton térítményre volna kötelezhető. Minthogy pedig a kir. bíróság ítéletében megállapított tényállás sze­rint, amely ehelyütt is irányadó, G. O. főmérnök S. megyei városnak nem fizetési osztályba sorozott közigazgatási tisztviselője, hanem csupán szerző­déses üzemi alkalmazottja, aki sem hivatali esküt, sem fogadalmat nem tett és aki ekként közszolgálati alkalmazottnak nem tekinthető, ennélfogva az ő terhére a közigazgatási hatóság a város zárszámadásainak felülvizsgálata alkalmából térítményt joghatályosan meg nem állapíhatott, mert erre tör­vényes hatásköre nem volt, általános szabály lévén, hogy a magánjogi szol­gálati jogviszonyból eredő vitás kérdések — kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában — csupán polgári perúton érvényesíthetők. így tehát a jelen ügyben a rendelkező rész értelmében kellett hatá­rozni annál is inkább, mert a közérdek megóvásáról a községnek (m. vá­rosnak) a belügyminiszter által perre leendő utasítása esetére is kellően gondoskodik az 1886: XXII. t.-c. 144. §-ának az a rendelkezése, amely sze­rint a község követelései a számadó ellen (a rendes bíróság elé tartozó) számvizsgálati tárgyalás minden fokozatán a törvény értelmében biztosít­hatók. (1933. jún. 12. — 1933. Hb. 27.) 369. I. Szerződéses községi husvizsgáló közalkalmazott. II. Közszolgálati alkalmazott és közszolgálati jogviszony fo­galma. Hb. Amint ezt már a Hatásköri Bíróság 1928. Hb. 54/6. számú határo­zatában kimondotta, a húsvizsgálat, vagy vágatási szemle, amelyet a község a maga területén közegészségügyi célból hatósági jogán (iure imperii) vé­geztet, közigazgatási jogi funkció, s az, aki a község illtőleg a törvényható­hatóság megbízásából erre — a község közegészségügyi igazgatásával járó szakszerű tennivaló hivatásszerű ellátására — vállalkozik, közalkalmazott, a községnek alkalmazottja. Nem változtat ezen a jelen esetben az a körülmény, hogy P. J. képe­sített húsvizsgáló, a szobanforgó közjogi tiszt ellátására nem rendszeresített állásban, továbbá nem élethossziglan és nem választás útján nyert alkal­mazást. Nem változtat pedig azért, mert a választás a közszolgálati alkalma­zásnak csupán egyik módja. Közszolgálati alkalmazottnak ugyanis a Hatás­köri Bíróság állandó gyakorlata (1927. Hb. 19. és 36., 1928. Hb. 56.) szerint mindazok tekintendők, akiket az állam, a törvényhatóság, vagy a község hatósági teendők és általában közigazgatási funkciók ellátására, avagy köz­vagyon kezelésére eskü vagy fogadalomletétel kötelezettségével kinevez, megválaszt, vagy különös megbízatással alkalmaz. A közszolgálati alkalmazottak között vannak tisztviselők és más köz­alkalmazottak.

Next

/
Thumbnails
Contents