Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

120 Hatásköri Bíróság határozatai. Közszolgálati jogviszony. 368. 7000/1925. M. E. 127. p„ 9000/1927. M. E. 11. p. — Hogy felelős számadó a számadások felülvizsgálatából kifolyóan közigazgatási úton a város javára térítményben legyen elmarasztalható, ahhoz a törvénynek vagy más törvényes jogszabálynak kifejezett rendelkezése, vagy legalább is közjogi szolgálati jogviszonynak igazolt fennforgása szükséges. Hb. A Hatásköri Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügyben, amelynek tárgya megyei város közműveit igazgató főmérnöknek többrendbeli jogosulatlan utalványozás miatt térítményre kötelezése, a m. kir. belügyminiszter, mint közigazgatási hatóság és a s.-i kir. járásbíróság, mint rendes bíróság között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 4. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel, mert míg a belügyminiszter S. megyei város 1928. évi zárszámadásainak felülvizsgálata alkalmából G. O. főmérnököt közigazgatási úton térítményben marasztalta, addig a rendes bíróság ítéletileg nem jogerősen kimondotta, hogy a nevezett terhére térítmény nem lett volna megállapítható és a térítményi összeg ő tőle közigazgatási úton nem követelhető. így tehát mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság ugyanannak az ügynek érdemében határozott. A fölmerült hatásköri összeütközést a rendes bíróság kizárólagos hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni a következő okokból: .... Mint a fejben .... Közszolgálati alkalmazottnak a közület javára térítményekben marasztalását egyebek között a 7.000/1925. M. E. sz. rendelet 127. pontja és a 9.000/ 1927. M. E. sz. rendelet 11. pontja teszi lehetővé, amely ugyanis az államnak kifejezetten jogod ad arra, hogy illetményi túlélvezmények és szolgálati viszonyból származó kincstári követelések behajtása végett az állami tisztviselők, altisztek és szolgák fizetéséből az illetékes közigazgatási hatóság útján bírói eljárás igénybevétele nélkül havi részletekben levonásokat eszközöltethessen. Községi tisztviselőkre nézve a 62.000/1926. B. M. sz. rendelet 83. pontja tartalmaz hasonló rendelkezést. Magában véve az a körülmény azonban, hogy a m. kir. belügyminiszter a községek (városok) zárszámadásait az 1886: XXII. t.-c. 144. §-a értelmében felülvizsgálhatja és ennek kapcsán a zárszámadás egyes tételeitől, pl, a jogosulatlan utalványozásoktól a jóváhogyást megtagadhatja, a belügyminisztert még nem jogosítja fel arra, hogy olyan személyt, aki a községgel (várossal) szemben közszolgálati jogviszonyban nem áll, kifejezett törvényes rendelkezés hiányában akár mint számadót, akár mint egyéb okból felelős egyént térítményben marasztaljon és a térítményt az arra kötelezettől közigazgatási úton behajthassa. Ilyen értelmű intézkedésre nem ad törvényes felhatalmazást a belügyminiszternek az 1927: V. t.-c. 46. §-ában foglalt az a rendelkezés sem, amely szerint a zárszámadások következtében szükségesnek mutatkozó törvényes intézkedéseket a belügyminiszter teszi meg, mert ez a rendelkezés nyilvánvalóan csupán a fennálló törvényes jogszabályok alapján tehető intézkedé-