Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Cselédügyek. 353—354. 101 lezvény kiállítása akár a megszolgált, akár a még meg nem szolgált, de a •cselédtörvény értelmében is járó bérről: nem újítása, hanem csupán megerősítése a már fennálott kötelemnek. Végül az sem zárná ki a közigazgatási hatóság hatáskörét, hogy a cseléd, mint hitelező, a követelését nem a gazda, mint közvetlen adós, hanem a gazdának örökösei ellen érvényesíti, mert mindezek a körülmények a követelésnek eredeti cselédjellegét meg nem szüntetnék. Mindazonáltal a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításáról ezúttal még sem lehet szó. Nem lehet pedig erről szó azért, mert a felperes az alperesek jogelődének nem volt cselédje. Kizárja ugyanis a gazda és cseléd közti viszony megállapítását és a közigazgatási hatóság hatáskörét a jelen esetben az a körülmény, hogy a felperes nem egyes meghatározott háztartási teendők teljesítésére vállalkozott, aminőkre az 1876: XIII. t.-c. 1. §-ában foglalt fogalommeghatározás céloz, hanem ő az alperesek jogelőde egész háztartásának önálló vezetésére vállalkozott; továbbá, hogy mint házvezetőnő, aki a volt munkaadójánál egy évtizedet meghaladó időn át dolgozott, az alperesek jogelődének nagyobb bizalmát élvezte; fizetését, amely a házi cselédeknek a szolgálat teljesítése helyén szokásos bérét meghaladta, a szolgálati idő túlnyomó tartalmában fel sem vette s végül is a hátralékos fizetést a volt szolgálatadó a felperessel egyetértésben nem a szolgálat tartama alatt a pénzérték időközi Trullámzása folytán eredetileg nyilván különböző összegekben megállapított évi, illetőleg havi fizetések és az időközi kamatok pontos összeszámításával, hanem átalányösszegben szabta meg, aminek folytán a külön kötelezvénybe foglalt összegnek inkább kártalanítás, illetőleg végkielégítés jellege van. (1932. nov. 21. — 1931. Hb. 63. — M. K. LI. évf. 13.) 354. 1907: XLV. t.-c. — Gyermekmenhelyből nevelőszülőkhöz kihelyezett fiatalkorú és a nevelőszülő közötti nevelőszülői viszony természete önmagában kizárja a gazda és a cseléd közti viszony megállapítását, mert a felek szándéka nyilvánvalóan a családi környezetben való nevelés, tartás és gondozás, valamint munkára oktatás célját, nem pedig azt a kizárólagos célt szolgálja, amelyet az 1907: XLV. t.-c. tartott szem előtt, hogy t. i. a szolgálatot vállaló munkaereje megfelelő bér ellenében a munkaadónak szabad rendelkezésére bocsáttassák. Hb. Ennélfogva a kereseti megállapodás nem cselédszerzödés, a vitás követelés nem cselédbér, hanem a megígért ellenszolgáltatásban nem részesített munkáért igényelt kártalanítás, amelynek mint a törvény által a közigazgatási hatóság elé nem utalt magánjogi természetű követelésnek elbírálása az e tekintetben irányadó általános hatásköri szabály értelmében a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A rendes bíróság hatáskörén nem változtat az a körülmény, hogy a felperes cselédkönyvet váltott, mert a cselédkönyv használatának vagy hiányának egymagában — a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint — sem