Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Hatásköri összeütközések általában. 337—342. 95 Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre polgári ügyekben. Általában, 341- 1907: LXI. t.-c. 1., 7. §. — Nincs meg az ügyazonosság, ha a rendes bíróság előtt közokiratba foglalt egyességgel megállapított gyermektartásdíj esedékes részletei szolgálnak eljárás tárgyául, a közigazgatási hatóság pedig az egyességileg meghatározott gyermektartásdíj mérséklése, illetőleg a gyermeknek az atyánál való elhelyezése, vagyis az atya által természetben nyújtandó tartás felől, amellyel az atyának a havi gyermektartásdíj készpénzben fizetésére vonatkozó kötelezettsége meg fog szűnni és egyúttal az egyességnek idevágó része — akár joghatályosan jött létre, akár nem — a jövőre nézve tárgytalanná fog válni, csupán a saját határozata jogerőre emelkedésétől kezdődő hatállyal határozott. (1933. máj. 1. — 1932. Hb. 68.) . 342. 1907: LXI. t.-c. 7. §. — Nem merül fel hatásköri összeütközés, ha egyfelől az Országos Földbirtokrendező Bíróság jogerősen jóvá hagy egy olyan eldarabolásí tervet, amellyel az államot illető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban közérdekű földbirtokpolitikai célokra megszerzett ingatlanokból egyenkint 10 kat. holdat meg nem haladó földeket három földmíves testvérnek juttat. Másfelől a rendes bíróság jogerősen érdemben bírálja el azt a pert, amelyet az egyik testvér a többi ellen tulajdonjog megállapítása, valamint bekebelezésre alkalmas okirat kiállítása iránt azon az alapon indított, hogy a másik két testvér a telekkönyvileg nevükre írt ingatlanokat az ő megbízásából és az ő részére az ő pénzén megvásárolták azzal a kötelezettséggel, hogy azokat, mihelyt lehetséges lesz, az ő nevére átíratják. Hb. Az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a alá tartozó mindennemű hatásköri összeütközésnek az ügyazonosság az 'elengedhetetlen előfeltételét, amely a feleknek, a per tárgyának és a vitás jognak azonosságát jelenti. A jelen esetben az ügyazonosság hiányzik, mert nincs meg sem a feleknek, sem a vitás jognak azonossága. Míg ugyanis az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál egyfelől a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, másfelől — egyebek között — a J. testvérek szerepeltek ügyfelek gyanánt, még pedig olyképpen, hogy a nevezettek, mint érdekközösségben volt természetes személyek állottak a nevezett szövetséggel, mint jogi személlyel szemben: addig a rendes bíróságnál a per nem a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége ellen és nem is az ő felperessége alatt folyt, hanem abban a J. testvérek, mint ellentétes jogi érdekű személyek, egymással állottak szemben. Továbbá, míg az Országos Földbirtokrendező Bíróság előtti eljárás jogalapja az államot illető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos közérdekű földhözjutattás volt, addig a rendes bíróság eljárásának jogalapjául a földhözjuttatottak között