Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

70 Pénzügyi jog. 314. 111. szab. 95. §. A zálogjog bejegyzési illetéket a jogot nyerő csak a saját javára történt bejegyzés után tartozik megfizetni, az egyidejűleg és egy telekkönyvi rangsorban, a többi hitelező javára eszközölt zálogjog bekebelezésért kiszabott illetékért felelősséggel nem tartozik. (4579 1930. P. — M. K. L. 4.) 315. ül. szab. 97. §. A különleges megbizás alapján eljárt igazgatósági tag a megbizás alapján létesült jogügylet illetékéért kezességgel tartozik. (12.827 1928. P. — M. K. L. 15.) 316. 111. szab. 101. §. Ha a haszonbérleti szerződés már az illeték kiszabásának idején érvényében teljesen megszűnik, a már nem létező jogügylet után előírt illeték egészen törlendő. (8625/1928. — M. K. XLIX. 43.) 317. 111. szab. 123. §. A közjegyzőhelyettes terhére a közbenjárása mellett létrejött jogügyletek bejelentésének elmulasztása miatt ilíetékbírságot kiszabni csak akkor lehet, ha a közjegyzőhelyettest a közjegyzői kamara hivatalból rendelte ki. Kb. Dr. K. Gy. a sz.-i kir. közjegyzői kamara hivatalos értesítése szerint 1923. évi október 23.-tól 1925. évi június hó 17.-ig, mint dr. B. A. b.-i kir. közjegyzőnél alkalmazásban levő és annak részére kamarailag bejegyzett kir. köz jegyzőhelyettes működött. Ezen idő alatt több közjegyzői okiratot, — amelyek egy része a kir. közjegyző, másik része annak fent nevezett helyettese előtt jött létre, — illetékkiszabás céljából késedelmesen mutattak be a m. kir. adóhivatalnál. A késedelmes bejelentés miatt az illetékszabályok 123. §. b) és 129. §. a) pontjai, valamint az 1920. évi XXXIV. t.-cikk 40. §. első bekezdésének 1. és 57. §-ának 2. pontjai alapján kirótt bírságokat a kir. pénzügyigazgatóság elsősorban a kir. közjegyzőtől, másodsorban megnevezett helyettesétől követeli. A kir. közjegyző azt vitatja, hogy a bírságokért elsősorban a mulasztást elkövető köz jegyzőhelyettes felelős, a közjegyzőhelyettes pedig még a másodsorbani fizetési kötelezettsége megállapítását is sérelmesnek tartja. Az illetékszabályok 123. §. b) pontja az 1920. évi XXXIV. t.-cikk 40. §-ának első bekezdése 1. pontjával egyezően az eljáró kir. közjegyző kötelességévé teszi az illetékkiszabás végett való bejelentést és annak elmulasztása miatt járó bírság fizetésére az illetékszabályok 129. §-a, valamint a2 1920. évi XXXIV. t.-c. 57. §. 2. pontja az eljáró, illetőleg a bejelentésre kötelezett kir. közjegyzőt kötelezi. Az illetéktörvények tehát a kir. közjegyzőhelyettesek bejelentési és bírságfizetési kötelezettségét közelebbről nem szabályozzák. A kir. közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. t.-c. 172. §-a 2. bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a kir. közjegyző minden általa kezelt ügyletekre nézve a bélyeg- és illetéktörvény megtartásáért elsősorban felelős. A második bekezdés szerint pedig a felelősség a kir. közjegyzőhelyettesekre is kiterjed. Azonban az 1886. évi VII. t.-cikk 8. §-a szerint a kir. közjegyző az