Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Egyéb illetékek 314—319. 71 Közig. bir. el], és hatáskör adó- és illetékügyekben 320—324. általa választott helyettes eljárásáért vagyonilag közvetlenül felelős, amiből nyilvánvaló, hogy az 1874. évi XXXV. t.-cikk 172. §-ának harmadik bekezdésében a helyettesekre vonatkozólag megállapított felelősség csak azokra a közjegyzőhelyettesekre vonatkozik, akiket a közjegyzői kamara az 1874. évi XXXV. t.-c. 22. §-a, illetőleg az 1886. évi VII. t.-cikk 7. §-a alapján hivatalból s nem a közjegyző kérelmére rendel ki. Ezekre való tekintettel s mert a szóbanforgó okiratok felvételének idején dr. K. Gy. nem hivatalból kirendelt helyettesként működött, őt erre vonatkozó jogszabály hiányában a bírság másodsorbani fizetése alól fel kellett menteni, míg dr. B. A. fizetési kötelezettségét megállapítva, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (5678/1930. P. sz. — 1754. E. H. — 1930. nov. 28. — Pod. 1932. 1. füzet 14.) 318. 111. szab. 129. §. A kisajátítási eljárásban a bejelentési kötelezettség ideje az egyezség létrejöttét jóváhagyó bírói végzés napján kezdődik. (7764 1930. P. — M. K. L. 12.) 319. 111. szab. 157. §. Ha az egyetemes fizetésre kötelezettek egyike a pótilleték alól felmentetett, a másikra nézve sem tartható fenn a fizetési kötelezettség. (4889/1930. P. — M. K. L. 15.) Közigazgatási bírósági eljárás és hatáskör adó- és illetékügyekben. 320. 1896: XXVI. t.-c. Ha a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe utalt ügyekben hozott középfokú határozatban nincs kifejezésre juttatva a panaszjog, késedelem nem állapítható meg. (16.794 1928. P. — M. K. XLIX. 47.) 321. 1896: XXVI. t.-c. 96. §. Késedelem igazoltnak vehető, ha a községtől távolabb eső lakásban lakó panaszos a törvényes határidőben sánta volt. (15.299 1928. P. — M. K. L. 12.) ' 322. 1920: XXIV. t.-c. 13. §. A Közigazgatási Bíróság a cégbíróság intézkedését felülbírálni nem jogosult és így azt a kérelmet, hogy a cégjegyzés eredeti érvénytelenség címén semmisnek tekintessék és az illeték töröltessék, a közig, bíróság nem teljesíthette. (13.389/1929. P. — M. K. XLIX. 98—99.) 323. 111. szab. 149. §. A fél által megjelölt bizonyíték (hatósági iratokat jelölt meg) figyelembe vehető akkor is, ha el csatolás által az igazolást foganatosítani nem lehet. (15.307 1929. P. — M. K. L. 15.) 324. 111. szab. 153. §. Abban a kérdésben, hogy ki tekinthető kamarai illeték alanyának, a közigazgatási bíróság nem bír hatáskörrel. (15.046/1929. P. — M. K. XLIX. 43.)