Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)
740 Ügyvédség. költséget a Ppé. 18. §-a alapján magának megtartja, az esetben is az ellenfél feléledt visszakövetelési jogával szemben az (megbízó) ügyfélnek kell helytállani. Ami pedig azt az ellenvetést illeti, hogy a fellebbezési bíróság döntése a csak törvényes zálogjoggal rendelkező perbeli képviselőnek a korlátlan megtartási jog megál'apításával, az eljárási költségekre nagyobb jogkört juttat, mint aminő a behajtott költségkövetelésre magának a hitelezőnek van, a m. kir. Kúria felfogása szerint ez az ellenvetés sem helytálló, egyrészt, azért mert szem elől téveszti azt, hogy a Ppé. 18. §-a alapján az ügyvéd által képviselt végrehajtás, a megbízási jogviszonyt, amelynél fogva, ha a zálogjoggal terhelt követelés adósa a tartozását teljesíti, a szolgáltatás a hitelezőt illeti, de szem előtt téveszti, másrészt azt is, hogy a végrehajtható ítélet a megítélt követelést lejárttá teszi, így az ily ítélet alapján behajtott összeg a hitelező szabad rendelkezése alá jut, vagyis arra tulajdonjogot, tehát a zálogos hitelezőnél (ügyvédnél) erősebb jogot nyer. Tekintettel pedig arra, hogy a záloghitelező kielégítési joga is megnyílik, ha a követelés lejárt, vagy a hitelezőhöz befolyik, ennélfogva nyilván nem a kötelezettséget teljesítő adós, hanem a hitelező tíltakozhatik csak a zálogos hitelező kielégítési jogának addig való. érvényesítése ellen, amíg a fizető adóst, a visszakövetelési jog megilletheti. Ebből pedig következik, hogy ha a hitelező, akit az előadottak szerint a befolyt követelés megillet, a zálogjogos hitelező kielégítését, a visszakövetelési jog megszűnte előtt tűri, a képviselt és a képviselő között a megbízásból származó belső viszonynál fogva, a zálogjogos hitelező kielégítéséből, rosszhiszemű összejátszás eseteit kivéve, csakis a hitelező, de nem a fizető adós érvényesíthet visszakereseíí jogot, Mindezek mellett figyelembe véve még azt is, hogy harmadik személy a képviselt és a képviselő közötti, vele nem: közölt belső megállapodásokra nem tartozik figyelemmel lenni és hogy a záloghitelező is felelős a hitelezőnek, ha a behajtás körül őt vétkesség terheli, nyilván nem állhat meg az az ellenvetés, hogy az ügyvéd a törvényes zálogjoga alapján a befolyt követelésre, az ügyfelénél, a fellebbezési bíróság álláspontja alapján, szélesebb jogot nyer. Az okafogyott szolgáltatás rendszerint csak attól követelhető vissza, akinek részére a szolgáltatás történt. A tényállás szerint az adott esetben is a fél részére történt a felperes szolgáltatása, így e szolgáltatás visszakövetelését annak meghatalmazottjától a fellebbezési bíróság helyes érvelése szerint nem követelheti még azért sem, mert a visszakövetelési jognak az ügyvédre való kiterjesztése, az ügyvéd részére a Ppé. 18. §-ában megadott jogot korlátozná. (1931, máj. 16. — P. 6708/1930.)
