Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Ügyvédség. (1107—1108.) 741 1107. Ppé. 18. §. — Költségmegállapító végzésben foglalt ősszeg irányadó volta a behajtási perben, — A Ppé. 18. §-a alapján hozott költségmegállapító végzésben foglalt költség öszszege az ügyvédi munkadíjak és költségek tekintetében indított későbbi behajtási perben csupán abban az esetben irányadó, ha a Ppé. 18. §-a alapján lefolytatott eljárás szabályszerűen hozott, jogerős végzéssel fejeztetett be. K. A diplomáciai úton beszerzett iratokból kitetszik, hogy az eljárt szatmári törvényszék költség megállapító végzései és pedig sem az első ízben hozott, sem a felperes, dr. H. Lajos kérelmére újabban meghozott végzések jogerőre nem emelkedtek. És pedig az első ízben hozott költségmegállapító végzés azért nem, mert az ellen dr. Sz. Sándor felfolyamodással élt. A második ízben hozott végzések pedig azért nem, mert azok az alperesnek: N. J.-nénck nem kézbesíttettek. A m. kir. Kúria állandó gyakorlata szerint a Ppé. 18. §-a alapján hozott költségmegállapító végzésben foglalt költségösszege az ügyvédi munkadíjak és költségek tekintetében indított későbbi behajtási perben csupán abban az esetben irányadó, ha a Ppé. 18. §-a alapján lefolytatott eljárás szabályszerűen hozott, jogerős végzéssel fejeztetett be. Ez a fellebbezési bíróság megállapítása szerint a jelen esetben nem •történt. Ekként már ennélfogva is alaptalan az a felülvizsgálati panasz, amely szerint a fellebbezési bíróság jogszabálysértésével nem vette figyelembe o felperesi követelés megítélésénél a szatmári törvényszék költségmegálla pító végzéseit. E mellett az álláspont mellett a jelen esetben közömbös, vájjon a Ppé. 18. §-ában megszabott eljárásnak a román impérium alá került szatmári törvényszék részéről való lefolytatása a magyar kir. bíróságok által a későbbi behajtási perben egyáltalán vagy pedig a két állam közötti viszonosság alapján figyelembe vehető-e, miért is a m. kír. Kúria az ezekkel kapcsolatban felhozott panaszok méltatását nem tartotta szükségesnek. (1931. okt. 30. — P. VI. 768/1930.) 1108. Ppé. 18. §. — Külföldi honos ügyvéd joga az ellenfelet terhelő perköltség tekintetében. — A Ppé. 18. §-ában foglalt azt a rendelkezést, amely szerint a fél a perköltséget, vagy más eljárási költséget, amelyben marasztalták, ha az ellenfelet a marasztaláskor ügyvéd képviseli, ennek az ügyvédnek a kezeihez köteles fizetni, csupán a magyar állampolgár ügyeit megillető kivételes kedvezménynek kell tekinteni, amely kiterjesztően nem értelmezhető és amely épen ezért a külföldi állampolgár ügyvédet meg nem illeti. K. A felperes anyagi jogszabály helytelen alkalmazását panaszolja, mert a fellebbezési bíróság a Ppé. 18. §-ában foglalt azt a rendelkezést, amely szerint a fél a perköltséget, vagy más eljárási költséget, amelyben marasztalták, ha az ellenfelet a marasztaláskor ügyvéd képviseli, ennek az