Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

728 Telekkönyvi eljárás. sági végzés indokolásából még az is kitűnik, hogy a másodbíróság ezt a végzést a telekkönyvi rendelet 127. §-ának megsértésével, a kérelem és mellékletének a telekkönyvvel való összehasonlítás nélkül hozta, mindezeknél fogva a m. kir. Kúria a másodbíróság megtámadott végzését, mint érdemleges felülbírálásra alkalmatlant, hatályon kívül helyezte és a végzés szerint határozott. (1932. ápr. 7. — Pk. V. 5992/1931.) 1098. Tkr. 140. §. 2. bek. — Telekkönyvi végzés kézbesítése. — A városi tiszti ügyész kezéhez a város telekkönyvi ügyében joghatályosan lehet telekkönyvi végzést kézbesíteni. (Nem szószerint a határozatból.) K. A 16557/1929. számú kérvény alapjául szolgáló 1923. évi április hó 15. napján kelt adásvételi szerződés szerint a felek akként állapodtak meg, hogy az eladóként szereplő Sz. szab. kir. város közönsége, a tulajdonjognak a vevő javára történő bekebelezése és ezzel egyidejűleg a kikötményeknek a város javára történő bekebelezése iránt, a tiszti ügyészség útján intézkedik. Úgy a szerződés e tartálmánál, mint az 1886: XXI. t.-c. 70. §-a rendelkezésénél fogva dr. T. M. Sz. szab, kir. város tiszti főügyésze külön meghatalmazás hiányában is a 16557/1929. számú kérvénynek Sz. szab. kir. város közönsége képviseletében való beadására feljogosítottnak volt tekintendő. A tkví rendtartás 140. §-ának 2, bekezdése szerint pedig, akinek jogában áll más helyett telekkönyvi kérvényt benyújtani, az az iránt kelt végzés átvételére is fel van jogosítva. Téves ennélfogva a másodbíróságnak az az álláspontja, hogy külön meghatalmazás hiányában dr. T. M. városi tiszti főügyész a 16557/1929. számú kérvény alapján hozott végzés átvételére feljogosítva nem volt s hogy e végzést Sz. szab, kir, város polgármestere kezéhez kellett volna kézbesíteni. A kifejtetteknél fogva s minthogy az ügyvédi gyakorlatot folytató, a sz.-i ügyvédi kamaránál bejegyzett dr, T. M. városi tiszti főügyész részére a Pp. 159. §-a értelmében a kézbesítés az irodában levő segéde vagy írnoka kezéhez is joghatályosan történhetett s minthogy az irányadó megállapítás szerint a 16557/1929. számú végzés kézbesítése a tiszti ügyészi irodában az ott levő alkalmazott kezéhez tényleg megtörtént, ? 16557/1929. számú végzés ellen nyitva álló felfolyamodási határidő e joghatályos kézbesítés megtörténte napján, vagyis 1929. évi november hó 27-én vette kezdetét. Ez esetben pedig a Sz. szab. kir. város részéről 1930. évi április hó 19, napján beadott 19307/1930. számú felfolyamcdás a telekkönyvi rendtartás 143. §-ának rendelkezésére figyelemmel, nyilván elkésetten adatott be. Minélfogva azt az elsöbíróság a telekkönyvi rendtartás 144. §-a alapján helyesen utasította vissza s e rendelkezés megváltoztatására törvényes alap nem forgott fenn. (1931. dec. 21. — Pk. V. 456/1931.) 1099, Tkr. 142, és 161. §. — Észrevételek benyújtása telekkönyvi eljárásban. Telekkönyvi széljegyzés célja. — I. A be-