Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Jövedelem- és vagyonadó. 105—113. 37 111. A városi javadalmi hivatal alkalmazottja közszolgálati alkalmazottnak tekintendő és így szolgálati illetménye a jövedelemadó alól mentes. (255 1931. — M, K. L. 20.) 112. A késedelmi kamat és kövezési járulék a jövedelemadó alapból nem vonható le. (21.932 1930. P. — M. K. L. 20.) 113. 7500/1924. P. M. sz. r. 1. §. 2. bek. A közbirtokosságok és volt úrbéri közösségek osztatlan vagyonuk jövedelem és vagyonadó alá vonásával a községi elöljáróság, mint vagyonkezelő, a külön szervezet fogalma alá vonható. Kb. I. Az 1909. évi X. t.-c. 1. §-nak 7. pontja, az 1916. évi XXXII. t.-c. 1. §-nak 5. pontja (a 127000/1916. sz. Utasítás 2. §-nak V. p., illetve 26, §-nak V. pontja) az 1924. évi IV. t.-c. alapján kibocsátott 7500/1924 P. M. rendelet 1. §-nak 2. bekezdése, 11. §. 2. bekezdése az 1925. évi januáríus 1-étől érvényben lévő 500/1925. P. M. sz. H. ö., illetve 1927. évi januárius 1-étől érvényben lévő 500/1927. P. M. sz. H. Ö. 1. §-nak 5., illetve 22. §-nak 5. pontja (50.000. sz. Utasítás ezekhez fűzött pontjai) a jövedelem és vagyonadó alanyainak nyilvánítja a közbirtokosságot és a volt úrbéri közösséget osztatlan adóköteles vagyonuk, illetve vagyonuk jövedelme után. Az önálló pénzügyi adóalanyiságot az 1909. és 1916-os törvények akkor adják meg, ha e vagyoni gazdasági ügyeit külön szervezet kezeli. Az Utasítás világosan ki is mondja, hogy „Ebben az esetben az itt felsoroltaik — adózás szempontjából — még akkor is külön adóalanynak tekintendők, ha a tulajdonosok részarányai meg is vannak állapítva." Már a 7500/1924-es rendelet és ezt követőleg érvényes szabályok azonban csak akkor tekintik önálló alanynak, ,,ha a tulajdonosok részaránya nincs megállapítva és emellett a vagyon gazdasági ügyeit külön szervezet kezeli." Az újabb rendelkezés szövegezése és az ahhoz fűzött Utasítás szerint tehát a kérdés eldöntésénél a fősúly azon nyugszik, hogy a részesedési arány megállapítható-e? mert ha megállapítható, akkor az egyes tagoknál kell az arányos részt számításba venni. II. A két előfeltétel elsejének nagyobb jelentőséget nem lehet annyira méltatni, hogy kizárólag a részesedési arány meg vagy meg nem állapíthalása volna az irányadó. Nyilvánvaló azonban, hogy ez csak az első feltétel jelentőségét húzza alá, mert járulékosan a másodiknak is kell jelentőségének lennie, nemcsak azért, mert a törvény, illetve törvényerejű szabály megemlíti, hanem azért is, mert gyakorlatilag nem lehetne lebonyolítani, ha nem volna, akivel az adóeljárást lefolytatni lehetne, ha nem volna képviselet szervezve. III. A két feltétel egymáshoz való viszonyának helyes szemlélete ad magyarázatot arra, hogy mit kell itt a külön szervezet alatt érteni és az előbbi megvilágításban, azt az értelmet nyerni, hogy ez alatt az eljárásra jogosult képviseletet kell érteni. Ha a helyes magyarázat az volna, hogy külön szervezet csak az, amit a törvény legelőkre az 1894. évi XII. t.-c. 6—11. §-a, erdőkre az 1898. évi XIX. t.-c. II. címe 25. és köv. §-ok állapít meg, akkor a pénzügyi jogi