Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

38 Pénzügyi jog. szabályozás ezt ép úgy kifejezésre juttatta volna, amint az 1913. évi X. t.cikket (amibe sok minden idetartozó van) kizárta. Nyilvánvaló tehát, hogy itt nyilt kérdés van a fent vázolt irányban. IV. A közbirtokosság és úrbéri közösség részben a közjogi változással összefüggő, de magánjogunk kérdése. A közbirtokosság és úrbéri közösség is a tulajdonközösségnek a régi jogfogalmakból fejlődött alakja. Ma a fejlődés korszakai elmosódottak ée újabb jogi szabályozás az eredetileg fennállott különbséget mind inkább kiküszöböli. A tulajdonközösség közbirtokossági alakja eredetileg csak nemesi ingatlanokon vagy ezzel kapcsolatosan létesült vagy úgy, hogy az ingatlan jutalékát tevő ingatlant (erdőt, legelőt, nádast stb.) vagy a haszonvételt (vadászat, halászat, malom, italmérési jogok stb.) osztatlan állapotban többen birtokolták. A közösből minden közbirtokos a közösbe nem tartozó ingatlana arányában részesült. Évszázados fejlődés eredményeként, az egymásra utaltság következményeként, szervezett alakot és önállóságot adnak. A polgári bírói gyakorlat eredménye az, hogy a közbirtokosság perbeli jogképességgel bír, ha kellő testületi szervezete van, ha a testületi szervezkedés kormányhatóságilag nincs is jóváhagyva, — ha a szervezet közös legelő, erdő vagy vámszedési jog mikénti kezelésére vonatkozik és ennek közös jövedelmeit tényleg kezeli. A tulajdonközösség másik fejlődési alakja: az úrbéri közösség, amely a földtehermentesítés és úrbéri rendezés dacára meg nem szűnt, mert a volt úrbéresek mint összesség szerepelt számos jogviszonyban. Ez az összesség, különleges személyi és vagyoni tömeg. Tárgya legelő, erdő, kopárterület, nádas stbire vonatkozó közösség, amelyekre vonatkozólag azonban nem közbirtokosok, a rendezés alapja nem az arányosítás, hanem az úrbéri rendezés és ennek megtörténte után a különleges újabb szabályok. Itt már a községnek fokozott jelentősége van, mert a volt jobbágyok összessége alkotta a jobbágy községet és ez beolvadt a mai politikai községbe. A polgári bírói joggyakorlat szerint a volt úrbéresek közönsége, különösen, ha a közös vagyont vagy jövedelmet kezel, perbeli jogképességgel bír és ily jog iránt a volt úrbéreseknek egyénenként nincs felperességük (a jogalanyiság a szervezési szabályzat létezésétől függetlenül megállapítható.). A Kúria I. G. 452/98. sz. határozatában kimondta, hogy a volt úrbéreseket, összességükben érdeklő peres ügyekben, törvényes gyakorlat szerint, a község bírája képviseli. V. A pénzügyi jog is adóalanyként ezt az elkülönült tömeget akarja megfogni, amelyet másként célszerűen megfogni nem lehet. Nem néz arra, hogy külön jogi személy-e vagy sem, a szervezetet vagy képviseletet nem a pénzügyi jog teremti, hanem azt vizsgálja, hogy tényleg ilyen vagyontömeg-e és ennek van-e tényleg az elkülönülést, de egyúttal pénzügyi rnegfoghatóságot jelentő szervezete? és ehhez kapcsolódik. Pénzügyi jogilag, ha más szervezet nincs és ha a községi elöljáróság tényleg a vagyonkezelő, ezt mint külön szervezetet elismeri. Ennek az egyéb vonatkozásban fennálló tényleges vagyonkezelésnek a pénzügyi jogi következménye az, hogy