Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

lti Közigazgatási jog. 37. 1929: XXX. t.-c. 43. §. A m. kir. közigazgatási bíróság ítéletével megsemmisített városi képviselőtestületi tagválasztás következtében foganatosított új választás ellen irányuló panaszok elbírálása. Kb. M. megyei város képviselőtestületének az 1929. évi XXX. t.-c. alapján újjáalakítása céljából megtartott képviselőtestületi tagválasztásokat a közig, bíróság ítéletével megsemmisítvén, az új választást a város mindenik kerületében megtartották. A választás ellen beadott fellebbezéseket az igazoló választmány elutasította. Ezt a határozatot a törvényhatósági kisgvülés helybenhagyta. Ez ellen a helybenhagyó határozat ellen irányulnak a beadott panaszok. Mind a három panaszos elsősorban azt kifogásolja, hogy az új választást az 1929: XXX. t.-c. 43. §-a alapján elsőízben készítendő névjegyzék alapján, amely az 1929. évre érvényes országgyűlési képviselöválasztási névjegyzék alapulvételével készült, tartották meg. Ez a tényállás megfelel a valóságnak. Az iratokból azonban megállapítható, hogy mikor az első választás megsemmisíttetett, az újabb névjegyzék rnég nem volt összeállítva s miután a megsemmisítés folytán a képviselőtestület működését beszüntette, az újabb névjegyzék törvényszerű összeállítása már nem is volt lehetséges. Ebből következik, hogy az a körülmény, hogy a második választás is az első választásnál használt névjegyzék alapján tartatott meg, a választás megsemmisítésére alapul nem szolgálhat. A második választás ugyanis szintén a képviselőtestületnek az 1929: XXX. t.-c. szerint való újjáalakítása céljából tartatott azért, mert az első választásnál szabálytalanság történt s így a második választás nem más, mint az első és szabálytalanul lefolytatott választásnak szabályszerűen való megismétlése, vagyis a képviselőtestület újjáalakítása céljából tartott választás. Ebből pedig okszerűleg következik, hogy ennél a választásnál is, mivel más névjegyzék még nem volt, felhasználható volt az a névjegyzék, amely az első szabálytalan választás alapjául szolgált. De nem szabálytalanság az sem, hogy a választásnál nem hivatalból rendelkezésre bocsátott egyenlő szavazólapokat használtak, mert az 1929: XXX. t,-c. 16. §-ának idevonatkozó rendelkezése a megyei város képviselőtestületi választásokra alkalmazást nem nyer és mert nincs adat arra, hogv a szavazásnál használt különböző szavazólapokkal való szavazás a titkosság elvének sérelmével járt volna. Az a körülmény, hogy a XII. és XIII. kerületben csak egy szavazatszedő bizottság működött, jóllehet a választók száma mindkét kerületben meghaladja a 800-at, a 7778/1930. K. számú ítéletben kifejtettek szerint szabálytalanság ugyan, de mert a panaszosok nem hoztak fel semmi olyan tényt, amelyből alaposan lehetne következtetni arra, hogy a választók egy része emiatt nem tudott leszavazni s így nem állapítható meg, hogy ez a szabálytalanság a választás eredményére befolyással volt, az említett szabálytalanság nem szolgálhat alapul a XII. és XIII. kerületben történt választás megsemmisítésére.