Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Községi ügyek. 31—36. 15 A pótilletmény engedélyezése — épp úgy, mint az 1912: LVIII. t.-c 14. §-a szerinti városi pótléké — a város diszkréciós joga, amelyet az 1927: V. t.-c. 49. §. (3) bekezdésében felsorolt korlátok közt gyakorol. A pótiiietmény összegének itt csupán maximális korlátja van: az, hogy az alapilletmény 50%-át meg nem haladhatja; de sem ez a törvényhely, sem más törvényes jogszabály nem korlátozza a várost a pótilletmény összege megállapításánál oly értelemben, hogy az az addig élvezett városi pótléknál kevesebb nem lehet. Azzal, hogy a 49. §. (8) bekezdése elrendelte, hogy a városok az összes tisztviselők járandóságait a törvény hatálybaléptétől újból állapítsák meg, az 1912: LVIII. t.-c. alapján élvezett városi pótlékhoz való igény a törvény életbeléptével nyilvánvalóan — ha nem is kifejezetten — megszűnt. E részben tehát nem lehet sikerrel hivatkozni a szerzett jogok sérelmére, annál kevésbbé, mert a közjogi természetű közszolgálati viszonyban oly „szerzett jogok", melyeket újabb törvényes jogszabály nem érinthetne, nincsenek. Minthogy tehát a belügyminiszter megtámadott határozata, amellyel — egyebek közt — jóváhagyta a városnak azt az elhatározását, hogy a panaszosok részére havi 100 pengőben megállapított pótilletményt engedélyez, az 1927: V. t.-c. rendelkezéseível ellentétben nem áll: a panasznak helyet adni nem lehetett. (2546/1930. K. sz. — 1341. E. H. — 1931. szept. 9. — Kod. 1932. 1. füzet 30.) 33. 1912: LVIII. t.-c. 23. §. A városoknak törvényadta joguk, hogy egyes, külön szakképzettséget igénylő állásokra (így a kerületi orvosi állásra is) szervezési szabályrendeleteikben a törvényes képzettségen felül egyéb képesítést is megállapíthassanak. (Kb. 4209/1931. K. sz. — M. K. XLIX. 38.) 34. 1923: XVII. t.-c; 64.394/1926. B. M. sz. r. A. 64.399/926. sz. belügyminiszteri körrendeletnek az a rendelkezése, hogy a városi (községi) mérnöki állások betöltésénél csak oly pályázó jelöltessék, aki mérnöki kamarai tag, vagy legalább három évi, a kamarai szempontoknak megfelelő mérnöki gyakorlatot igazol — csupán figyelmeztetés jellegű s e feltételek hiánya nem akadálya az említett állásokra való alkalmazásnak. (4364/1931. K. sz. — 1334. E. H. — 1931. szept. 9. — Kod. 1931. 4. füzet 113.) 35. 1927: V, t.-c. 49„ §. A fizetési osztályba nem sorolt városi alkalmazottak teendői rendszerint nem oly bonyolultak és nem oly mértékben felelősségteljesek, hogy az 1927: V. t.-c. 49. §-a alapján engedélyezhető pótilletmény megadása indokolt lenne. (4880 1930. K. sz. — 1332. E. H. — 1931. szept. 9. — Kod. 1931. 4. füzet 108.) 36. 1929: XXX. t.-c, 9. §. 10. bek. Az 1929: XXX. t.-c. 9. §. (10) bekezdésében foglalt rendelkezés, hogy az ideiglenes adómentesség a legtöbb adófizetésen alapuló jogot nem érinti — a községi pótadóra is vonatkozik. (1528 1931. K. sz. — 1348. E. H. — 1931. ápr. 21. — Kod. 1932. 2. füzet 49.)