Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Törvényhatósági ügyek. 24—26. Községi ügyek. 27—30. 13 rölte az iskolai költségvetésekből a természetbeni lakással bíró, de legalább negyedholdnyi kerttel el nem látott községi és hitfelekezeti elemi iskolai tanitók javára előirányzott évi 20 aranykorona kertváltságot. Az elemi iskolai tanítóság javára ugyanis még az 1868: XXVIII. t.-c. 142. §-a tisztes lakást és legalább egy negyed holdnyi kertet állapított meg és pedig a kertilletményt nem csupán a haszonélvezet értékének biztosítása, nem is pusztán a szépészeti szempont kedvéért, hanem elsősorban nevelőcélzattal. A népoktatás alapvető törvényének ezt a rendelkezését a későbbi tanítói illetménytörvények — az állami tanítókra nézve az 1913: XV. t.-c. 19. §-a, a nem államiakra nézve az 1913: XVI. t.-c. 17. §-a — is átvették, de már azzal a kiegészítéssel, hogy kert hiján évi 20 K kertváltság jár a tanítónak. Ezt a kiegészítő rendelkezést már nem lehet a nevelőcélzattal megokolni, ezt már az anyagi ellátás célzata diktálta, — így tehát e kérdés mostani állásának elbírálásánál is tisztán az anyagi illetményszemponto* irányadók. Ezek pedig határozottan a kertváltság további fenntartása ellen szólnak. Ellene szól az a körülmény, hogy a közalkalmazottak lakásilletményét szabályozó 1924. évi 5600. M. E. r., amely az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924: IV. t.-c. 2. §-a alapján, tehát a fennálló és idevonatkozó törvények rendelkezéseitől függetlenül adatott ki, egyáltalában nem rendelkezik kertilletményről, még kevésbbé kertváltságról. De ellene szól kivált az, hogy az 1922. évi 700/eln. számú V. K. M. r. a nem állami tanítóság részére az állami tanítókéval egyező illetményeket biztosít, már pedig az állami tanítók sem kapnak kertváltságot 1923. évi július hó 1-től kezdve, mert az 1923. évi 6000/M. E. r. az állami tanítóknak járó különféle pótlékok felsorolásánál kertváltságról meg nem emlékezett. így tehát kénytelen vagyok a nem állami elemi iskolai tanítóságnak a kertváltságra irányult különleges jogosultságát megszüntetni. (79.186 1932. — M. K. L. 22.) 28. 1886: XXII. t.-c. 16. §. Ha hajadon anya és gyermeke községi illetőségének az 1886: XXII. t.-c. 16. §-a alapján való megállapítása egyidejűleg van folyamatban, a gyermekre nézve az anyja illetősége irányadó. (6801 1929. K. sz. — 1318. E. H. — 1930. jan. 15. — Kod. 1931. 3. fűzet 74.) 29. 1886: XXII. t.-c. 51. §. 1. Községi igazoló választmányi tagságra virilis jogú képviselőtestületi tagot is lehet választani, vagy kinevezni, de mellőzni kell a kiválasztásnál azt, aki a jövő évre már összeállított virilis névjegyzékbe nincs felvéve. 2. A községi igazoló választmány összeállítása körüli szabálytalanság egymagában nem ok a képviselőtestületi tagválasztás hatálytalanítására. (3424 1931. K. sz. — 1344. E. H. — 1932. jan. 26. — Kod. 1932. 2. fűzet 35.) 30. 1896: XXVI. t--c. 28. §. Községi tisztújításnál csak akkor kell a kijelölésnek és a választásnak minden állásra külön történnie, ha nincsen minden egyes állásra három olyan jelentkező,