Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

134 Büntetőjog. A m. kir. Kúria a panaszt annak tartalmánál fogva a Bp. 385. §. 3„. pontjára (II. Bn. 28. §.) alapítottnak vette, de alaptalannak találta és ezért a Bpn. 36. §. első bekezdése értelmében elutasította. Nem enyhítő körülmény ugyanis a beismerés, mert .vádlott a bűnösségét el nem ismerte és tagadta, hogy kötelességét nem szabályszerűen teljesítette. Az sem szolgálhat javára, hogy megbízhatatlansága miatt állásából elbocsáttatott. Igaz, hogy a bűncselekményt régebben követte el, de ez sem lehet enyhítő körülmény, mert a bűnvádi eljárás elhúzódását az okozta, hogy ismételten ismeretlen helyre költözött s a másodfokú ítélet nem volt előtte kihirdethető; ami miatt ellene körözés kibocsátása vált szükségessé. Egyedüli enyhítő körülmény tehát a büntetlen előélet, ami a bűncselekmény tárgyi súlyára figyelemmel, nem annyira nyomatékos, hogy a Btk. 92. §« alkalmazásával kiszabott büntetésnek további enyhítésére alapul szolgálhatna. Megjegyzi a m. kir. Kúria, hogy a Btk. 442. §.-ban előírt mellékbüntetés mellőzését az alsófokú ítéletekben kifejezetten ki kellett volna mondani, (B. III. 1347/1931. sz. — Budapest, 1932. jan. 13.) 409, Btk. 89. §., Átv. 7. §, — Bűnösségi körülmények rnér^ legelése. — A vádlottnak bármilyen ingerlékeny természete sem teszi menthetővé azt, hogy a magyar állammal szemben annak megbecsülését sértő kitételeket használja. K. Helyesen mellőzték az alsóbíróságok az ingerlékenységnek, mint különös nyomatékkal bíró enyhítő körülménynek figyelembevételét nemcsak azért, mert ez a körülmény bizonyítva nem lett, de különösen azért is, mert a vádlottnak bármilyen ingerlékeny természete sem teszi menthetővé azt,, hogy a vádlott a magyar állammal szemben, annak megbecsülését sértő kir tételeket használjon. Vádlott bűnösségének megállapítása és büntetésének kiszabása tehát az anyagi törvény rendelkezéseinek sérelme nélkül történvén meg, az ekként alaptalannak felismert semmisségi panaszt, a Bpn. 36. §-ához képest el kellett utasítani. (B. I. 3716/1931. sz. Budapest, 1932. évi jan. 20.) A bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását kizáró okok. (105.—125. §.) 410. Btk, 107,, 254. §. — A családi állás elleni bűntett elkövetése a véghezviteli cselekmény (családba csempészés, kicserélés, elsikkasztás, eltitkolás, kitétel, családi állástól megfosztás, családi állás megváltoztatása) elkövetésével és nem a jogsértő állapot megszűnésével veszi kezdetét. K. A közvádló a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján az elévülés fennforgásának megállapítása miatt jelentett be semmiségi panaszt. Ez a panasz alaptalan.