Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Büntetőjog. eredetileg szabályszerűen elkészített védő burkolatot távolítsák el és más deszkával cseréljék ki. Az eltávolítás meg is történt, de az állványzatnak ai utca felöl az építkezési szabályzatban előírt egész bedeszkázása elmaradt. A felvonó mégis működött. így történhetett meg azután, hogy a B. V. szabálytalan csengetésére lefelé megindult felvonó gépből a téglák kihullván, azok az aknából ki és az utcára leestek és L. S. halálát és Sz. I. súlyos sérülését okozták. E tények alapján pedig az alsófokú bíróságok W. S. vádlottnak, mint felelős építőmesternek a bűnösségét mindkét vádbeli vétségben törvényszerűen állapították meg. A büntetőjogi felelősséget ugyanis magánjogi szerződéssel másra áthárítani nem lehet. A jelen esetben ez a vádlott már szabályszerűen elkészített védőkészülék elbontására és más anyagból való elkészítésére adott ki utasítást. Ekkor a felvonó gép már működésben lévén, e helyzetnek a deszkázat hiánya folytán beállott veszélyessége azt követelte, hogy a kicserélési munka azonnal végrehaj tassék. Ennek felismerése, és az e miatt szükségessé vált azonnali intézkedésnek elrendelése túlmegy a pallér munkakörén és kötelezettségén. Ezért a felelős építőmester hivatott annak elrendelésére s az ő kötelessége, hogy az azonnali és szabályszerű foganatosítást elrendelje s ellenőrizze, vagy ellenőriztesse. Ezt azonban a vádlott nem tette, tehát gondatlanul járt el s hanyagságból megszegte a foglalkozásában kötelező szabályokat. Vádlottnak «z a gondatlansága, illetőleg mulasztása okozta tehát — a B. V. gondatlanságának hozzájárulásával — a vádbeli bűncselekményeket. A kifejtetteknél fogva S. A. tanúnak kihallgatása az ügyben lényegtelen körülményre indítványoztatván, a másodfokú bíróság az indítványt is törvényes alapon utasította el. A büntetés kiszabásánál a panasz indokolásában felhozottak közül a kitüntetéses műegyetemi diploma, hadi kitüntetés és sebesülés, mint a bűncselekményekkel összefüggésbe nem hozható körülmények enyhítőként figyelembe nem vehetők. De az sem lehet enyhítő, hogy a baleset a vádlott távollétében történt, mert az is a gondatlanság körébe tartozik, hogy a további munkát azonnal be nem tiltotta addig, mig a védődeszkázat el nem készül. Enyhítő ugyan az alsófokú bíróságok által elfogadottakon felül még az a körülmény is, hogy a vádlott figyelmét a nagyobb elfoglaltsága némileg gyengítette, de viszont súlyosító, hogy a vádlott gondatlansága az építkezés mellett járó-kelőkre is közveszélyes helyzetet teremtett. Ezért a Btk. 92. §-ának alkalmazásával kisebb pénzbüntetés kiszabásának nincs törvényes alapja s a kiszabott pénzbüntetés a II. Bn. 4. §. rendelkezésének megfelelő összegű lévén, — nem mérsékelhető. (B. III. 3379/1931. sz. Budapest, 1932. évi január hó 8. napján.) 395. Btk. 75., 310. §, — A gépkocsi-vezető részéről foglalkozása szabályai szerint kifejtendő óvatosság nem merül ki