Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

A szándék és gondatlanság. (Btk. 75. §.) 394—396. 127 abban, hogy a gépkocsi sebessége a megengedett határok között maradjon és a vezető az előírt jelzéseket megadja, hanem köte­lessége a gépkocsivezetőnek, hogy ha a baleset másként el nem hárítható, kocsijával meg is állani. K. Vádlott és védője a másodbíróság ítéletét a bűnösség megállapí­tása miatt támadták meg, a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapított semmiségi panasszal. A panaszok alaptalanok. A gépkocsivezető részéről foglalkozása szabályai szerint kifejtendő óvatosság nem merül ki abban, hogy a gépkocsi sebessége a megengedett határok között maradjon és a vezető az előírt jelzéseket megadja, hanem kötelessége a gépkocsivezetőnek, hogy ha a baleset másként el nem hárít­ható, kocsijával meg is állani. Vádlott saját előadása szerint a sértettet 10—12 lépés távolságról már észrevette és azzal is tisztában volt, hogy a kerékpár és gépkocsi iránya egymást keresztezik, kötelessége volt tehát gépkocsija sebességét annyira csökkenteni, hogy azzal nyomban megállani képes legyen. Vádlott éppen ezért gondatlanul járt el akkor, amikor saját beisme­rése szerint is sem gépkocsija sebességét nem csökkentette, sem a fékezést meg nem kezdette, hanem lábát a fékre téve, sértett további szándékát figyelte. Ez a gondatlansága volt az oka annak, hogy válságos helyzetbe került és a gépkocsit már megállítani nem tudta, hanem elütés elkerülése céljából, nem maradt más választása, mint a mellékutcába való bekanyarodás, amely végeredményben mégis a sértett elütésére vezetett. A bűnösség megállapítása tehát megfelel az anyagi törvény rendel­kezéseinek. (B. I. 2828/1931. szám. — Budapest, 1931, november 18. napján.) 396. Btk. 75., 310. §, — A gépkocsi gyorsaságát nem csupán a gépjárművek forgalmára vonatkozó jogszabályok rendelkezé­seihez, hanem elsősorban és mindenkor a helyi viszonyokhoz kell alkalmazni, amennyiben az út, időjárási vagy közlekedési viszo­nyok olyanok lehetnek, amelyek az egyébként megengedett se­besség korlátozását is szükségessé teszik. A másodbíróság ítélete ellen vádlott és védője a bűnösség megálla­pítása miatt élt semmisségi panasszal. Vádlott és a védő panaszának jogi alapja a gondatlanság hiánya, amennyiben azt vitatják, hogy a gépkocsi sebessége a megengedett mértéket nem lépte túl. Ez a panasz alaptalan azért, mert a gépkocsi gyorsaságát nem csupán a vonatkozó rendelet intézkedéseihez, hanem a gépjárművek forgalmára vonatkozó jogszabályok rendelkezéseihez, hanem elsősorban és mindenkor a helyi viszonyokhoz kell alkalmazni, amennyiben az út, időjárási vagy közlekedési viszonyok olyanok lehetnek, amelyek az egyébként megengedett sebesség korlátozását is szükségessé teszik.

Next

/
Thumbnails
Contents