Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

114 Pénzügyi jog. Ez a jelen esetben annál inkább áll, mert a panaszos illetményeinek a megszüntetése felől nem a fegyelmi hatóság, amely csupán a fegyelmi büntetést szabta volt ki, ideértve az ellátási igény megvonását is, hanem az alispán külön határozatban intézkedett és ezúttal az alispánnak, mint az illetmények utalványozására hivatott hatóságnak az illetmények beszüntetése felöl hozott határozata, nem pedig az alispánnak, mint elsőfokon eljárt fe­gyelmi hatoságnak a hivatalvesztést és az ellátási igény elvesztését kimondó határozata, szolgál a Közigazgatási Bíróság általi felülvizsgálatnak a tárgyául. A m. kir. belügyminiszter által felhozott az a kifogás, hogy az 1896: XXVI. t.-c. 27. §-a a községi alkalmazottak illetménye vagy nyugdíja kérdé­sében csak a törvényhatósági bizottság határozata ellen biztosít panaszjogot, azért nem helytálló, mert az 1929: XXX. t.-c. 57. §-a anélkül, hogy a Köz­igazgatási Bíróság hatáskörét korlátozta volna, a hatósági fokozatok rendjét teljesen megváltoztatta, s mert már ezt megelőzően is a 62.000/1926. B. M. számú rendelet 12. pontja az illetmények utalványozása kérdésében az al­ispánt tette meg fórumnak és ez utóbbinak határozata (intézkedése) ellen közvetlenül is biztosít a Közigazgatási Bírósághoz panaszjogot. (1932. márc. 7. — 1931. Hb. 45.) 383. 1907 :LXI. t.-c. 7. §.; 1927: VI. t.-c. Katonatiszti fize­tésre és lakbérre, mint nem nyugellátási, hanem ténylegességei katonai illetményekre irányuló igények elbírálása kívül esik a Közigazgatási Bíróság hatáskörén. (1932. ápr. 18. — 1932. Hb. 13.) 384, 1907 :LXI. t.-c. 7. §.; 1927: VI. t.-c. 1—2. §. Abban a kérdésben, hogy az alezredes-hadbírót a nyugállományba helye­zés állítólagos törvényéllenessége címén a magasabb összegű nyugellátás a honvédségi pótdíj beszámításával megilleti-e, az el­járás a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik. Hatásköri összeütközés azonban nem merült fel abban az esetben, ha az al­ezredes-hadbíró tényleges illetmények iránti igénye tekintetében mind a rendes bíróság, mind a Közigazgatási Bíróság megállapí­totta, hogy az eljárás hatáskörébe nem tartozik. Hb. A hatáskör kérdésének elbírálásánál egyfelől a kereset (panasz) alapjául előadott tényállás, másfelől a jogviszony tárgyi természete az irány­adó, nem pedig a jogviszonynak a fél általi minősítése. Az előadott tény­állás valódiságának elbírálása már az ügy érdemére tartozik. Dr. R. J. nyugállományba helyezett alezredes-hadbíró mind a Köz­igazgatási Bírósághoz benyújtott panaszirataiban, mind a rendes bíróságnál előterjesztett keresetlevelében lényegileg egyezően azt adta elő, hogy őt az 1921: XXXV. t.-c. 4. §-ában foglalt rendelkezés megsértésével, törvényellene­sen idő előtt helyezték átmeneti viszonyba, majd nyugállományba. E törvény­sértés folytán az étkezési váltságon és vámőrpótdíjon felül elesett a rend­fokozata után járó honvédségi pótdíjtól, valamint annak a lehetőségétől, hogy 40 évi szolgálatának betöltése után a teljes nyugdíjat kapja. Ebből származtatja azután azt a követelését, hogy a bíróság az ő részére az el-

Next

/
Thumbnails
Contents