Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

A Közigazgatási bíróság hatásköre. Illetmény- és nyugdíjügyek. 382. 113 emelt panaszigény elbírálása a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik. Hb. Községi alkalmazottak illetményi és ellátási vitás ügyeiben a közigazgatási bírósági hatáskör kérdését az 1896: XXVI. t.-c. 27. §-a szabályozza, amelyet mind a mai napig semmiféle újabb törvény vagy más törvényes rendelkezés kifejezetten és a maga egészében hatályon kívül nem helyezett. Az említett törvényhely a Közigazgatási Bíróság előtti eljárást biztosítja a közigazgatási hatóságnak ama határozata ellen, amellyel a községi jegyző s más községi alkalmazottak és hozzátartozóik illetménye, ellátása és részeltetése ügyében intézkedik, amennyiben az a kérdés válik vitássá, hogy az alkalmazottnak, illetőleg hozzátartozóinak jogos igényük van-e az ellátásra vagy részeltetésre, vagy, hogy az alapul vett címen mekkora öszszeg illeti meg őket, valamint az élvezett ellátás felfüggesztése vagy megszüntetése esetére is. A törvény idézett szövegéből nyilvánvaló, hogy annak alkalmazása szempontjából ellátás alatt az illetményt és a nyugdíjat egyaránt kell érteni, tehát bármelyiknek felfüggesztése vagy megszüntetése esetén, valamint úgy a jogalap, mint az összegszerűség kérdésében egyaránt helye van a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak. A panaszos ezúttal részben a hivatalától történt felfüggesztés tartama alatt élvezett illetményhányad beszüntetése, részben pedig nyugdíjának ki nem utalása miatt lép fel. Ezeknek az igényeknek az elbírálása a kifejtettek szerint kétségtelenül a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik. A Közigazgatási Bíróság hatáskörén nem változtat az 1929: XXX. t.-c. 91. §-ának 7. bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy a fegyelmi ügyben hozott érdemleges határozat — az önkormányzati tisztviselőknél — csak újrafelvételi kérelemmel támadható meg és hogy a jogerős fegyelmi határozatnak felülvizsgálására a m. kir. Közigazgatási Bíróság illetményigények címén sem jogosult. Nem változtat pedig azért, mert ez a törvényhely a helyes logikai magyarázat szerint nem azt jelenti, hogy jogerős fegyelmi határozat esetén a Közigazgatási Bíróság a panaszos illetményi és ellátási igényének elbírálásába egyáltalán nem bocsátkozhatik, amely álláspontnak helytelensége egyébként abból is kiviláglik, hogy a fegyelmi határozat felmentő is lehet, hanem annak csupán az a jelentősége, hogy amennyiben jogerős fegyelmi határozat volt, ezt a Közigazgatási Bíróság az illetményekre vagy ellátásra irányuló igény érdemi elbírálásánál figyelman kívül nem hagyhatja és az abban foglaltakat döntésének meghozatalánál irányadóul elfogadni köteles. Annak elbírálására azonban, hogy a fegyelmi határozatban foglaltaknak (pl. felmentésnek, marasztalásnak stb.) az illetmények vagy a nyugellátás iránt támasztott igényre milyen anyagi jogi kihatásuk van, és hogy különösen a fegyelmi határozatban kimondott büntetésnek vagyonjogi következményei mely időponttól kezdődően állanak be, továbbá, hogy a fegyelmi határozatot az arra illetékes fegyelmi hatóság a maga törvényes hatáskörében hozta-e vagy sem, továbbra is a Közigazgatási Bíróság hivatott. Döntvénytár. 1932. S