Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

110 Hatásköri ügyek. §-ának 1. pontjában ütköző erdei kihágásnak kell minősíteni, amelynek elbírálása az 1897: XXXIV. t.-c. 19. §-ának 3. pontja értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (1931. dec. 21. — Hb. 35.) 377. 1896: XXXIII. t.-c. 22. §. A nagyobb hatáskörű büntetőbíróság az ügyet a tárgyalás megtartása után többé már nem teheti át a közigazgatási hatósághoz, mint kisebb hatáskörű büntető bírósághoz. (Hb. 1931. nov. 16. — 1931. Hb, 33.) Állandó gyakorlat. 378. 1907: LXI. t.-c. 7. §. Ha a hatáskört megtagadó határozat nem jogerős, mert a terheltek részére a határozatot amiatt, hogy tartózkodási helyük ismeretlen, kézbesíteni nem lehetett, a Hatásköri bíróság — minthogy jogi értelemben kialakult hatásköri összeütközés nincsen — nem járhat el. (Hb. 1931. nov. 16. — 1930. Hb. 52.) 379. 1907: XLI. t.-c. 19. §. Nincs meg az ügyazonosság, ha becsületsértés vétsége és közrend elleni kihágás folytán keletkezett bűnhalmazat esetében a közigazgatási hatóság a közrend elleni kihágást már önállóan és kétségkívül a maga hatásköréhez tartozóan elbírálta, a kír. járásbíróság előtt pedig a felek csupán becsületsértés vétsége miatt emeltek vádat és viszonvádat, anélkül, hogy egyidejűleg a cselekményt abból a — különben is közvád alá eső — szempontból, hogy az a közrend elleni kihágás tényálladékát is kimeríti-e, panasz tárgyává kívánták volna tenni, s így a kir. ügyészségre (ügyészségi megbízottra) tartozó törvényes vád hiányában a kir. járásbíróság a vádlottak cselekményét az említett szempontból el sem bírálhatta. (Hb. 1931. okt. 12. — 1931. Hb. 21.) 380. 1922: XII. t.-c. 56. és 126. §§.; 1923: V. t.-c 17. §. Iparrendészetí kihágás vagy cégbitorlás-e valamely kereskedőnek az a cselekménye, ha levélpapírján és bélyegzőjében cégéhez oly toldatot kapcsol, amely bejegyzeve nincsen? Iparrendészeti kihágás tárgyában a közigazgatási hatóság hivatott határozni. Hb, Az 1923: V. t.-c. 17. §-ába ütköző bitorlás vétségét, amelynek elbírálására a rendes bíróság hivatott, az követi el, aki abból a célból, hogy valamely áru (szolgáltatás) kelendőségét fokozza, vagy másnak üzleti közönségét elvonja, vállalata körében jobb tudomása ellenére oly nevet, céget, ismertető jelet, rajzot vagy az 5. §. rendelkezése alá nem eső oly címert használ, amely őt meg nem illeti, vagy üzlettelepét más által jogosan használt névvel, cégérrel, vagy egyéb jellemző megjelöléssel látja el, végül, aki nevét vagy cégét vállalata körében úgy használja, hogy ennek folytán vállalatát azonos vagy hasonló nevet vagy céget jogosan használó más versenyvállalattal össze lehessen téveszteni. A jelen esetben a terhelt kereskedő a levélpapírján és a bélyegzőjében