Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

1U6 Hatásköri ügyek. A Hatásköri Bíróság a felmerült hatásköri összeütközés a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: Az a kérdés, hogy a beltelkeket elválasztó határvonalon melyik fél állítson kerítést, — hacsak a kerítés felállítását közrendészeti szempont nem indokolja, amiről ezúttal szó sincs, — általában magánjogi vitás kérdés, amelynek elbírálása szabályként a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Nem változtat ezen a jelen esetben a Pp. 758. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés sem, mert még ha a szóbanforgó ügyben úgy annak minősége, mint a pertárgy értéke szempontjából községi bíróság, azaz közigazgatási hatóság előtti előzetes (interimístíkus) eljárásnak helye volna is, akkor is a községi bíróság határozatával eldöntött ebben az ügyben a Pp. 763. §-a alapján végérvényesen ugyancsak a rendes bíróság volna hivatott dönteni. Figyelemmel különösen a Pp. 763. §-ának 2. bekezdésében foglalt arra a rendelkezésére, hogy a községi bíróság határozatának bármily elnevezés alatt előterjesztett megtámadását a járásbíróság elé vitelnek kell tekinteni, a Hatásköri Bíróság mellőzte annak a kérdésnek az eldöntését, hogy a jelen ügyben a Pp. 758. §-a alapján a községi bíróság eljárásának helye volt-e. Hiszen a kifejtettek szerint az ügy jelenlegi állásában, amidőn a községi bíróság érdemben már eljárt, a további eljárás mindenképen a rendes bíróságot illeti. És nem helytálló a kir. járásbíróság végzésének az az indokolása, hogy a községi bíróság ítélete ellen a közigazgatási hatósághoz kell jogorvoslattal fordulni, A kir. járásbíróság ugyanis abban az esetben, ha az ügyet a saját kizárólagos hatáskörébe tartozónak véli, jogosult abban a községi bíróság ítéletére való tekintet nélkül közvetlenül eljárni, különösen pedig — ha a községi bíróság előzetes eljárását jogosnak tartja — érdemi határozatának fellebbezés címe alatt előterjesztett megtámadását a Pp. 763. §. 2. bek. alapján köteles a járásbíróság elé vitelnek tekinteni s ezen a címen az ügyet újólag elbírálni. (1932. márc. 7. — 1931. Hb. 58.) 372. 5751/1922. M. E. sz. r. 8. és 10. §§. Tengeri földek rész-, illetőleg haszonbéri elszámolásából eredő vitás kérdések eldöntése a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Hb. A mezőgazdasági kishaszonbérletek kivételes meghosszabbításáról éf. a legelőterületek biztosításáról szóló 5751/1922. M. E. sz. rendelet, amelyet az 5600/1923. M. E. sz. rendelet hatályában továbbra is fenntartott, 8. §-ának 2. bekezdéséből kitetszően az úgynevezett feles bérletet, habár a haszonbér a föld termésének bizonyos hányadában van megszabva, haszonbérletnek minősíti. A jelen esetben a felek a tengeri földek termésének bizonyos hányadában szabták meg az ellenszolgáltatást, de a hatósághoz intézett beadványaikban következetesen részes mívelésbe adásról tesznek említést, míg Cs. vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottsága viszont a felek megállapodását feles bérletnek tekintette, és azt, mint olyant hosszabbította is meg. A Hatásköri Bíróság nem tartotta szükségesnek annak eldöntését, hogy a jelen esetben részes mívelésbe adás, avagy feles bérlet esete forog-e fenn