Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Egyéb ügyek 371. 105 keiket a megegyezésnek vagy a helyi szokásoknak megfelelően az egyik olda­lon kerítéssel kötelesek ellátni. A kihallgatott tanúk egybehangzó vallomása szerint a Kossuth Lajos utca szóbanlevö szakaszán emberemlékezet óta az a helyi szokás, hogy az ottani telektulajdonosok telkeik déli oldalát látják el kerítéssel. A pánaszlott telkének a panaszoséval határos déli oldalán ezek S2erint a pánaszlott tartozik a kerítést felállítani és fenntartani. A továbbiak­ban megállapította a községi bíróság, hogy a 130.535/1926. B. M. sz. elvi jelentőségű határozat szerint, amely megfelel a Hatásköri Bíróság 1908. évi október hó 12. napján 2. szám alatt hozott határozatának, a szóbanforgó kérdés eldöntése Baranya vármegye e tárgyban kiadott szabályrendeletével ellentétben, a községi bíróság hatáskörébe tartozik. Végül kimondotta a községi bíróság, hogy e határozata ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a m.-i kir. járásbírósághoz inté­zendő fellebbezésnek van helye. Özv. L. S.-né a községi bíróság ítélete ellen fellebbezéssel élt. Ebben ő azt vitatta, hogy a per tárgyának értéke a 100 pengőt kétségtelenül meg­haladja és így ez az ügy a Pp. 758. §-a értelmében sem tartozik a községi bíróság hatáskörébe. De nem tartozik oda azért sem, mert a kereset nem vonható sem a pénzfizetés, sem a munkateljesítés, sem az ingó dolog iránti per fogalmi körébe, hanem szomszédjogi viszonyból eredő per, amely már természeténél fogva kizárja azt, hogy abban a községi bíróság járjon el. Kérte ehhez képest az eljárás megszüntetését, vagy érdemi határozathozatal esetére a kereset elutasítását. A m.-i kir. járásbíróság 1931. évi augusztus hó 14. napján 4593/1931. szám alatt hozott végzésével a fellebbezést hivatalból visszautasította azzal a megokolással, hogy a községi bíróság ítélete ellen a közigazgatási hatósá­gokhoz kell jogorvoslattal fordulni. Ez az ítélet jogorvoslat hiányában jogerőre emelkedett. M. megyei város községi bírósága ezután a Hatásköri Bírósághoz ter­jesztette fel az ügyre vonatkozó összes iratokat. II. Nvilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. III. A jelen ügyben, amelynek tárgya telkes szomszédok között a mesg'yevonalon kerítés felállítása, M. megyei város községi bírósága, mint közigazgatási hatóság és az ottani kir. járásbíróság, mint rendes bíróság között az 1907: LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemle­ges hatásköri összeütközés esete merült fel. Egyfelől ugyanis a községi bíró­ság, amely az említett tárgyban előtte indított keresetet érdemben elbírálta, a saját határozata ellen beérkezett fellebbezést, mint a közigazgatási hatóság hatáskörébe nem tartozót, a m.-i kir. járásbírósághoz tette át. Másfelől az említett rendes bíróság a hozzá áttett fellebbezést, mint nem a saját, hanem a közigazgatási hatóság elbírálása alá tartozót, hatáskör hiánya miatt vissza­utasította, így tehát mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság ugyanabban a tárgyban, jelesül abban a kérdésben, hogy a községi bíróság határozatával eldöntött ügyben a közigazgatási hatósághoz vagy a rendes bírósághoz van-e orvoslásnak helye, szállította le jogerősen a maga hatás­körét

Next

/
Thumbnails
Contents