Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

104 Hatásköri ügyek. gondatlanságból okozott, az általános magánjog és a polgári perrendtartás szabályai szerint a rendes bíróságnál perelhető. Ennek a joggyakorlatnak alapjául nyilvánvalóan az a megfontolás szolgált, hogy a közigazgatás törvényszerűségének korlátait, ha nem is büntetőjogi beszámítás alá eső, de mindenesetre alanyi hibára visszavezethető módon túllépő közhivatalnok szabályellenes ténykedésével valójában magánjogi tilos cselekményt (delictum civile) követ el, amidőn közigazgatási eljárás közben a magánost vagyoni jogaiban jogellenesen megkárosítja. Az önálló intézkedés jogával felruházott állami tisztviselő a helyes jogi felfogás szerint az államnak nem képviselője, hanem szerve lévén, az ő alanyílag hibás ténykedéséért, amely mindazonáltal az állam akarata gyanánt jelentkezik, a magánjogokat sértő vagyonjogi vonatkozásában az államkincstár — hacsak kifejezett eltérő, megszorító vagy kizáró törvényes rendelkezés nincs, az általános magánjog szabályai szerint tartozhatik feliősséggel. A magánjogi jogsérelmek orvoslására pedig a rendes bíróság hivatott. Annak elbírálására azután, hogy magánjogi értelemben vett tilos cselekmény (delictum civile) esete ezúttal tényleg fennforog-e, különös figyelemmel arra, hogy a miniszter — állítása szerint — diszkrécionális hatáskörben járt el, továbbá, hogy az államkincstárt az állami tisztviselők tilos cselekményeiért esetleg terhelő vagyoni felelősség ebben az ügyben az 1848: III. t.-c. 32—36. §-aiban szabályozott miniszteri felelősségnek az arra illetékes külön bíróság általi előzetes megállapítása nélkül közvetlenül érvényesíthetö-e, már nem a hatáskörre, hanem az ügy érdemére tartozik. (1931. dec. 21. — 1931. Hb. 50.) 371. 1907: LXI. t.-c. 7. §. 1. bek. 1. p. Az a kérdés, hogy a beltelkeket elválasztó határvonalon melyik fél állítson kerítést, — ha csak a kerítés felállítását közrendészeti szempont nem indokolja — általában magánjogi vitás kérdés, amelynek elbírálása szabályként a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Hb. I. U. M. m.-i lakos, háztulajdonos, M. város községi bíróságánál az 1928. évi november hó 5. napján panaszt emelt a szomszédja, özv. L. S.-né sz. B. E. m.-i lakos, háztulajdonos ellen amiatt, hogy ez utóbbi a beltelkének az övével határos déli oldalát megfelelő kerítéssel nem látja el, aminek folytán a szomszéd baromfiai, sőt szarvasmarhái is az ő telkére átjárnak. Kérte ehhez képest, hogy a panaszlott a jelzett helyen megfelelő kerítés állítására köteleztessék. A panaszlott képviselője a községi bíróság hatásköre ellen kifogást emelt, mert az ügy elbírálása — szerinte — a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. M. megyei város községi bírósága 1930. évi január hó 3-án 849/1928. szám alatt hozott ítéletével a hatásköri kifogás elutasítása mellett kötelezte özv. L. S.-nét, hogy a Kossuth Lajos utcai házához tartozó telek déli oldalát 15 nap alatt megfelelő kerítéssel lássa el. Az ítélet indokolása szerint Baranya vármegye e tárgyban kiadott szabályrendeletének 36. §-a értelmében a szomszédos telektulajdonosok tel-