Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

102 Hatásköri ügyek. —a Kúria szerint — szintén ki van mondva. Az alperesnek erre vonatkozi érvelése tehát nem alapos. A m. kir. Kúria mellőzte az iratok felterjesztését a Hatásköri Bírósághoz, mert a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a felperes részéről érvényesített kárkövetelés tekintetében sem a hatáskör kérdésében, sem pedig a kárkövetelés érdemében nem határozott, tehát hatásköri összeütközés a Kúria szerint az ö ítélete következtében ügyazonosság hiányában meg nem állapítható. Ez az ítélet jogerős. Az alperes erre a Hatásköri Bíróságnál hatásköri összeütközési bejelentést tett, amire a Hatásköri Bíróság az iratok beszerzése iránt intézkedett.A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1931, évi november hó 7-én 11.460/1931. IV. szám alatt kelt, nyilatkozatnak címzett és a Hatásköri Bírósághoz intézett átiratában közölte, hogy a m. kir. kincstár hatásköri összeütközési bejelentéséhez csatlakozik, egyúttal kijelentette, hogy: a külföldön szerzett orvosi oklevelek honosítására vonatkozólag az 1876: XIV. t.-c. 44. §-a és az e törvény alapján kiadott 19.349/1875. V. K. M. sz. rendelet értelmében őt megillető és közjogi, közelebbről közigazgatási jogi jogviszonyt eredményező diszkrécionáiís jogánál fogva a dolog természete szerínt hatáskörét nemcsak ennek a jognak gyakorlása, hanem a joggyakorlásszabályszerűsége kérdésének elbírálása és az abból folyó jogkövetkezmények levonása, tehát a jelen esetben a felperes kártérítési követelése tekintetében is megállapítja. A Hatásköri Bíróság a vallás- és közoktatásügyi miniszter „nyilatkozatát" a perbeli felekkel közölte. II. Egyéb nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. III. A Hatásköri Bíróság előrebocsátja, hogy dr. K. M. budapesti lakos felperesnek a m. kir. kincstár alperes ellen 60.000 P kártérítés és jár. iránt folyamatba tett ügyében a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 2, pontja alá tartozó pozitív hatásköri összeütközés esete merült fel annak folytán, hogy a szóbanforgó ügy elbírálását mind a m. kir. Kúria, mind a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter fellebbvitellel meg nem támadható módon, azaz jogerősen a saját hatáskörükbe tartozónak mondották ki. A felmerült hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni a következő okokból: A felperes keresetét a m. kir. államkincstárral szemben lényegében arra alapítja, hogy ő, miután az ország összes egyetemeiről és főiskoláiról meghallgatása nélkül hozott határozattal kizárták, a bécsi egyetemen orvostudori oklevelet szerzett, majd hazatérve, a budapesti tudományegyetem orvosi karához kérvényt kérvényre nyújtott be kizáratásának megszüntetése és orvostudori oklevelének honosítása iránt. Dr. H. K. egyetemi tanár azonban, aki az ügy előadói tisztét az egyetemen ellátta, a neki hivatalos elintézés végett kiosztott kérvényeket éveken át hevertette és esetleg meg is semmisítette. S csak miután ő (a felperes) a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordult külön kérvénnyel és az utóbbi a kérvényt az egyetem tanácsához leküldte, akkor intézkedett az orvosi kar dékánja az iránt, hogy kérvénye-