Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 25. 1931-1932 (Budapest, 1933)

Végrehajtási ügyek 367., 368. 95 járás tárgya. Meg kellett pedig állapítani azért, mert az átszállítás mellő­zése végeredményben az „ingókká" minősített tárgyak szoros zár alóli felol­dásával egyértelmű, s az igénykereset is az említett tárgyaknak közigazga­tási úton elrendelt zár alóli feloldását célozta, amely kérelem az átszál­lítás mellőzését szükségképen magában fogalta. Továbbá, mert a felek­nek és a végrehajtás tárgyául szolgáló dolognak azonossága a közigazgatási hatósági és a rendes bírósági eljárásban egyaránt kétségtelen, s a hozott határozatok, amelyek egyike a zár fenntartását, a rendes bírói ítélet pedig a zár feloldását rendelte el, egymást kizárják. így tehát mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság ugyanannak az ügynek az érdemében nem jog­erősen határozván, kettejük között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 4 pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel. A végrehajtás alá vont gépek zár alá vétele a végrehajtás foganatosí­tásának körébe tartozott, s így a hatásköri összeütközés is ezúttal csupán ebben a szűkebb kertben forog fenn, annál inkább, mert abban az irány­ban nincs kétség, hogy egy közadótartozás közigazgatási útu behajtása vé­gett végrehajtás elrendelésére úgy ingók, mint ingatlanok tekintetében egyaránt közigazgatási hatóság hivatott. Közadótartozás közigazgatási úton elrendelt végrehajtásának fogana­tosítása ellenben a 600/1927. P. M. számú rendelet 49. §-ának 2. bekezdése és 79. §-ának 2. és 7. bekezdése értelmében közigazgatási hatóságnak vagy rendes bíróságnak a hatáskörébe tartozik aszerint, hogy ingókra vagy in­gatlanokra vezetett végrehajtásról van szó. A fentiekből egyszersmind kitűnik, hogy közadótartozás fejében elren­delt végrehajtás foganatosítása szempontjából az államhatalmi hatáskör megoszlására vonatkozó kérdés az, hogy a végrehajtásnak ingó vagy ingat­lan dolog-e a tárgya. Az ilyen kérdést akár a rendes bíróság, akár a köz­igazgatási hatóság a saját hatáskörében elbírálhatja ugyan, de egyikük sem a kizárólagosság (Kompetenz-Kompetenz) jogával. Ha azután kettőjük kö­zött — mint a jelen esetben is — a kérdés ellentétes elbírálása folytán ha­•tásköri összeütközés esete merül fel, úgy a kérdést végérvényesen a Hatás­köri Bíróság hivatott eldönteni. A jelen ügyben a Gy. Szénbánya és Téglagyárak Részvénytársaság cég közadó tartozása mjatt végrehajtás alá vont tárgyakra a közigazgatási ha­tóság a szoros zárt épen azon a címen rendelte el, hogy azok ingóságok, ami­vel szemben a rendes bíróság a zár feloldására irányuló igénykeresetnek viszont azon a címen adott helyett, hogy az alperes államkincstár javára le­foglalt gépek ingatlannak a részei és így az ingatlantól elkülönítve, ingóság gyanánt nem vonhatók végrehajtás alá.. A Hatásköri Bíróság megállapítja, hogy a két ellentétes jogi álláspont közül a rendes bíróságé a helytálló. Azt a kérdést, hogy pénzügyi jogi értelemben mely dolgok tekinten­dők valamely ingatlan tartozékának, sem a közadók kezeléséről szóló 600/ 1927. P. M. számú Hivatalos Összeállítás, sem annak végrehajtási rendelete (60.000'1927. P. M.) nem oldja meg. A vagyonátruházási illetékekről szóló 1920: XXXIV. t.-c. 2. §-ának 1. bekezdése kimondja ugyan, hogy ipar üzé-

Next

/
Thumbnails
Contents