Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

42 Pénzügyi jog. 101. K. H. Ö. 2. §. 6. pont. Bányának bérbeadásából eredő jövedelem általános kereseti adó alá esik. (5668/1927. P. sz. — 1928. febr. 24. — Pkjt. XI. 182.) 102. K. H. Ö. 5. §. A bírósági fogházaknak földhaszonbérletből származó jövedelme általános kereseti adó alá esik. Kb. Panaszos a földhaszonbérlet után történt megadóztatásának jogosságát vitatja, mert véleménye szerint az általános kereseti adóról szóló 1922. évi XXIII. t.-c. 3. §-ának 9. pontjában az állami üzemekre nézve, vagy a 11. pontjában a bírósági fogházak ipari foglalkozására nézve biztosított állandó adómentesség a bírósági fogházak földhaszonbérletét is megilleti, mert a raboknak úgy az ipari, mint a mezőgazdasági foglalkoztatása egy és ugyanazt a célt szolgálja. Az adó összegét különben nem kifogásolja, de mindenesetre törölni kéri a bírságot, mert a mulasztása vétlen. A m. kir. közigazgatási bíróság az adóztatás jogosságát vitató érvelést nem találta helytállónak. A törvény az állami üzemek állandó ipari foglalkozásának állandó adómentességét a 3. §. 8. pontjában, a bírósági fogházak ipari foglalkozásának állandó adómentességét pedig a 11. pontjában tárgyalja. Ebből jogosan következtethető, hogy a törvényhozás a bírósági fogházak ipari foglalkozását nem tekintette állami üzemnek, mert különben nem kellett volna annak adómentességét külön pontba foglalni. Viszont a törvény a bírósági fogházaknak csupán az ipari foglalkozására biztosította az állandó adómentességet, ellenben más foglalkozására nem biztosította azt. Nyilvánvaló, hogy a földhaszonbérlet ipari foglalkozásnak nem minősíthető. Ezt különben a panaszos sem vitatja. Miután pedig a törvénynek adómentességet biztosító rendelkezéseit kitérjesztőleg magyarázni és alkalmazni nem lehet, ennélfogva a panasz erre irányuló részének sem lehetett helyet adni. (1278; 1928. P. sz. 1930. máj. 7. — Pkjt. XII. 4.) 103. K. H. Ö. 12. §. Ha az adózó nyereség-veszteség számlával igazolta, hogy veszteséggel dolgozott s ezt a megtartott könyvvizsgálat is igazolta, csupán az egyenlő teherviselésre való utalással adóalapot megállapítani nem lehet. (1680/1928. P. sz. - 1928. okt. 18. — Pkjt. XI. 212.) 104. K. H. Ö. 13. §. 1. és 15. §. 2. bekezdései. Tanulmányút költségei üzleti kiadásként csak akkor számolhatók el, ha a tanulmányút már egy lekötött, vagy lekötésre kilátásban levő vállal kozás érdekében történik s a költség a konkrét vállalkozásból várható bevétellel arányban áll. (4792/1930. P. sz. — 1930. okt. 1. — Pkjt. XII. 116.) 105. K. H. Ö. 16. §., 19. §. 8. bek. Az alkalmazottak kereseti adója — és nem általános kereseti adó — alá esik a tiszti főügyésznek és ügyésznek a város peres és perenkívüli ügyeinek viteléért a szabályrendelet szerint megállapított díjakból eredő jövedelme. (Kb. 5637/1930. P. sz. — 1708. E. H. — Pod. 1931., 1. füzet, 6.)