Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Egyéb ügyek. 90—94. 39 92. 1929: XVI. t.-c. Az ásvány- és gyógyvízforrások vízének dombornyomású palackokban való forgalombahozatala. N. M. M. A gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról szóló 1929: XVI. törvénycikk életbeléptetése és végrehajtása tárgyában kibocsátott 500/1931. N. M. M. eln. számú rendelet 32. §-a általában rendelkezik az ásványvizeknek, gyógyvizeknek és forrástermékéknek a palackokba való töltése, illetőleg csomagolása tárgyában. Ennek a §-nak (1) bekezdése kimondja, hogy csakis olyan palackokban hozhatók az ásvány- és gyógyvizek forgalomba, amelyeket a forgalombahozatal alkalmával engedélyeznek és ezzel kapcsolatban a (3) bekezdés szerint dombornyomású palackokban csakis olyan víznek a forgalombahozatalát engedi meg, amelynek nevét vagy a forgalombahozó cégét a palackok dombornyomása feltűnteti. A gyógy- és ásványvizeknek megnevezését csak akkor fogom azonban az 1929: XVI. törvénycikk szempontjából engedélyezhetni, ha az ásvány- (gyógyvíz-) forrás tulajdonosa ezért folyamodott és erre engedélyt nyert. Az engedélyezésért való folyamodásnak a határideje pedig a törvény 57. §-ának első bekezdése értelmében 1931. évi április 1-től számított egy év, amely időpontig a régi megnevezés és ezzel,kapcsolatosan a régi jogviszonyoknak megfelelő palackozás, csomagolás, címke stb. használható. Az előadottak alapján tehát az ásvány- és gyógyvízforrás üzemek csak attól az időponttól fogva kötelesek az ásvány- és gyógyvizek palackjainak dombornyomását a rendelet 32. §-ának (3) bekezdése értelmében a megnevezéssel, illetőleg céggel összhangba hozni, amikor a törvény alapján az új megnevezés használatára folyamodásuk alapján az engedélyt megadtam. (38500/1931. N. M. M. sz. — M. K. XLIX. 22.) 93. Cégek, érdekképviseletek propagandájának tilalma az iskolánkívüli népművelés keretében. V. K. M. Több esetben tapasztaltam már, hogy magánérdekképviseletek (üzleti vállalkozások, gyárak, kereskedelmi cégek stb.) az iskolánkívüli népművelés szervezeteit és a népműlési tevékenységet üzleti propaganda céljaira szeretnék felhasználni. Az iskolánkívüli népművelésnek természete ezt a törekvést elvileg megengedhetetlenné teszi. Ezért felhívom a tek. Bizottságot, hogyha magánérdekképviseletek a tek. Bizottsághoz ilyen irányú kérelemmel fordulnának, a kérelmet a leghatározottabban utasítsa vissza. Amennyiben ilyen esetekben a Bizottságnak kétségei támadnának: vájjon a kérelem teljesítése nem a közérdeket szolgálná-e, a Bizottság minden egyes esetben forduljon hozzám. Egyben arra nézve is utasítsa a tek. Bizottság a helyi iskolánkívüli népművelési bízottságokat és előadókat is; közölje velük azt is, hogy népművelési előadásokban magáncégeknek üzleti jellegű ajánlása szigorúan tilos. (882—4—1556/1930. VIII. f. V. K. M. sz. r. — M. K. XLIX. 5.) 94. Kbtk. 75. §. A verekedés által elkövetett kihágás (Kbtk. 75. §.) üldözése.