Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

411 Közigazgatási jog. B. M. Az igazságügyminiszter úr a j—i kir. járásbíróság elnökének panasz tárgyává tett gyakorlatát, illetőleg eljárását nem találta a törvényes rendelkezésekkel és a bírói gyakorlattal összhangban állónak. Mivel a bíróságnak utasítást nem adhat, utasította a kir. főügyészséget arra, hogy a j—i kir. járásbíróság mellett működő ügyészségi megbízott, amennyiben nyilvános helyen történt verekedés közben okozott könnyű testisértés vétsége miatt terjeszt elő az arra jogosított (Bp. 525. §. 2. bek.) vádindítványt, a feljelentés tárgyában adandó írásbeli nyilatkozatában minden esetben indítványozza, hogy a bíróság abban az esetben, ha a tárgyalás elrendelése nélkül szüntetné meg valamely okból az eljárást, az iratokat a közrend elleni kihágás elbírálása céljából a közigazgatási hatósághoz tegye át, míg abban az esetben, ha a főmagánvádló vádelejtés folytán a tárgyaláson hozna megszüntető határozatot, a terheltet a Bp. 22. §., illetve 521. §. alapján a fennmaradó közrend elleni kihágás (Kbtk. 75. §.) miatt vonja felelősségre. Ha pedig a bíróság az indítvány dacára az ügy áttétele, illetve a kihágás elbírálása tárgyában az indítványnak meg nem felelő határozatot hozna, az ellen éljen perorvoslattal. Ugyanezt az álláspontot képviselje az ügyészségi megbízott a súlyos testisértés vétsége miatt indult, de a gyógyulási idő alapján könnyű testisértés vétségévé minősített bűncselekmények tárgyában folyó bűnvádi ügyekben is, feltéve természetesen, hogy a testisértés nyilvános helyen történt verekedés során okoztatott. Amennyiben a perorvoslat nem vezetne eredményre s a kir. törvényszék a kir. járásbíróság döntését tenné magáévá, az ügyészi megbízottnak, illetőleg a kir. főügyészségnek a jogegység érdekében használandó perorvoslat kezdeményezése céljából az ígazságügyminiszter úrhoz előterjesztést kell tennie. Abban az esetben ugyanis, ha a bíróság az említett bűnügyekben a tárgyalás elrendelése és megtartása előtt szünteti meg valamely okból (pl. az orvosi látlelet vagy magánindítvány hiánya) az eljárást, a hatásköri bíróság állandó joggyakorlata szerint az iratokat a Ktbk. 75. §-ába ütköző kihágás elbírálása céljából a közigazgatási hatósághoz kell áttenni, míg ha az érdemi tárgyaláson hoz (pl. vádelejtés folytán) megszüntető határozatot s a cselekmény csak mint a Kbtk. 75. §-ába ütköző kihágás marad elbírálatlanul, a Bp. 22. §-a értelmében azt a saját hatáskörében — az ügynek közigazgatási hatósághoz való áttételét mellőzve — köteles elbírálni. A Kbtk. 75. §-ának helyes értelmezése szerint ugyanis oly esetben, amikor a bíróság az ilyen bűnügyekben bűntető ítéletet hoz, a testisértés mint súlyosabb bűncselekmény, a közrend elleni kihágást abszorbeálja, az eljárás megszűntetése esetén azonban a bírói gyakorlat szerint a még fennmaradó s hivatalból üldözendő közrend elleni kihágás címén kell a terheltet büntetőjogi felelősségre vonni. (2858/1930. Kih. B. M. sz. r, — M. K. XLIX. 5. sz.)