Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

IS Közigazgatási jog. Oly esetben azonban, amikor az ügy előkészítést nem igényel, a kisgyűlés előkészítő ténykedésének, mint céltalannak és ezért szükségtelennek, el keli maradnia. Nem mellőzhető például a kisgyűlés előkészítő ténykedése akkor, amikor a közgyűlésnek szabályrendeletet alkotnia, költségvetést megállapítania, összegyűj tendő adatokon alapuló, vagy előzetes szövegezést igénylő határo zatokat hoznia kell, mert az ily ügyekben a nagy taglétszámú közgyűlés alapos előkészítés nélkül megnyugtató határozatot nem is hozhat. De nincs szükség a kisgyűlés előkészítésére akkor, amikor például tisztviselőknak, törvényhatósági bizottsági örökös tagoknak, vagy a felsőházba küldendő ren des és póttagoknak választásáról van szó, mert ebben az esetben a közgyűlés ténykedése a tagok szavazásában merül ki, amely minden előkészítés nélkül akadálytalanul foganatosítható. Minthogy ezek szerint az, hogy a kisgyűlés a felsőházba kiküldendö rendes és póttag választását nem készítette elő, a választásra vonatkozó szabályokat nem sérti: a szóban levő választás megsemmisítésére irányuló panasznak helyet adni nem lehetett. (922/1930. K. sz. — 1299. E. H. — Kod. 1931. 2. füzet, 36.) 32. 1886: XXII. t.-c. 28., 69. §. a) Oly esetben, amikor a törvényhatóság (jelenleg a kisgyűlés) a községi (m. városi) szabályrendeletet mint törvénybe ütközőt egyesek kérelme (fellebbezése) folytán, de egyszersmind hivatalból semmisíti meg, a törvényhatósági (kisgyűlési) határozat ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. b) Abban az esetben, amikor a község (város) egy bizonyos szolgálati ágban működő tisztviselők egy részének kérelme folytán már foglalkozott — elutasítólag — a szervezési szabályrendelet módosítása kérdésével: a törvényhatóság (kisgyűlés) nemcsak e tisztviselők fellebbezése folytán, de hivatalból is és az ugyanazon szolgálati ágban működő egyéb tisztviselőket érdeklőén is megvizsgálhatja és megsemmisítheti a szabályrendeleti rendelkezést, anélkül, hogy a községet (várost) előzetesen meghallgatni köteles volna. (1935/1929. K. sz. — 1283. E. H. — Kod. 1931. 1. füzet, 4.) 33. A jelöltek hiányos megjelölése a szavazólapokon csak akkor eredményezheti a törvényhatósági bizottsági tagválasztás megsemmisítését, ha emiatt nem állapítható meg, hogy a szavazók kire akarták szavazatukat leadni. Kb. A választásnál használt és a bíróság által beszerzett szavazólapok megtekintése alapján megállapítható, hogy a választás alkalmával túlnyomóan olyan szavazólapokat adtak be, amelyekre a jelöltek neve nyomdai úton került. Ezeken a szavazólapokon csak a jelöltek neve és foglalkozása van feltűntetve, a lakóhely és a jelölt személyére vonatkozó közelebbi megjelölés nélkül, kivéve K. Jánost, akinek neve mellett zárjelben „Károly fia" megjelölés olvasható. A jelölteknek ily módon való feltűntetése valóban hiányos, de ez a hiányosság csak akkor eredményezheti a választás meg-