Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

12 Közigazgatási jog. tást, vagy kiküldetést nem fogadhat el: I. I. p.-i királyi ítélőtáblai tanács­elnöknek a törvényhatósági kisgyűlés tagjává történt megválasztatása a tör­vény rendelkezésébe ütközik. Az I. I. vádiratában kifejezésre jutott azt a felfogást, amely szerint a törvény a bírót csak a díjazással járó, vagy más vagyoni előnnyel kecseg­tető megbízásból, illetőleg kiküldetéböl kívánta kizárni, de a csupán ellen­érték nélküli munkálkodással egybekötött megbízásból, illetőleg kikülde­téstől eltiltani nem akarta, a bíróság nem tehette magáévá. Az 1869. évi IV. t.-cikk 10. §-a ugyanis a törvényhatósági bizottságtól nyert megbízás, illetőleg kiküldetés elfogadásának tilalmát a bíró részére a megbizatások és kiküldetések kategorizálása nélkül, tehát minden megbí­zatásra és kiküldetésre terjedő hatállyal állítja fel, s ezért a tilalom az oly megbízatásra és kiküldetésre is vonatkozik, amely díjazással nincs egybe­kötve. Ennsk az értelmezésnek helyességét támogatják a bírói hatalom gya­korlására vonatkozó — a később az 1869. évi IV. t.-cikké vált — törvény­javaslat felett folytatott képviselőházi tárgyalás adatai is, amelyek szerint a törvényhozó a bírót nemcsak felfelé és lefelé függetlenné és a politikai áramlatokon kívül állóvá tenni, hanem egyúttal minden olyan működéstől is eltiltani akarta, amely őt nehéz és magasztos hivatása gyakorlásában gátolhatná. Már pedig a törvényhatósági bizottság részéről nyert megbizatások és kiküldetések lelkiismeretes teljesítése sok esetben oly mértékű elfoglalt­ságot jelent, amely a mindig egész embert igénylő bírói hivatással járó kö­telességek hiánytalan teljesítésének komoly akadályául szolgálhat. Különösen áll ez a kisgyűlési tagsággal járó teendők tekintetében. Az 1929. évi XXX. t.-c. 34. §-ának hetedik bekezdése szerint ugyanis havonként legalább egy rendes kisgyűlést kell tartani. Előfordulhat tehát, hogy — a rendkívüli kisgyűlések lehetőségét is számításba véve — a kis­gyűlések havonta 3—4., sőt több napot is igénybe vesznek. Ekkora elfoglalt­ság pedig már magában véve is komoly akadálya lehet a bírói tiszttel járó teendők lelkiismeretes ellátásának. Az akadály jelentősége még inkább fokozódik annak folytán, hogy a kisgyűlési tagsággal járó kötelesség a kisgyűlésen való megjelenéssel nem okvetlenül merül ki, hanem a kisgyűlési döntés alá kerülő ügyek előzetes tanulmányozását, s azokkal a kisgyűlések idején kívül való foglalkozást is szükségessé teheti, ami a bírói tevékenységet rendszerint teljesen lekötő bírói funkció hiánytalan gyakorlásának lényeges hátrányával járhat. Ezek megfontolása alapján a bíróság I. I. királyi ítélőtáblai tanács­elnöknek a kisgyűlés tagjává választását, mint törvényellenest, megsemmisí­tendőnek találta. (2308/1930. K. sz. — 1925. E. H. — Kod. 1931., 1. füzet, 27.) 22. 1927: V- t.-c. 7. §. A háztatarozás címén az 1927: V. t.-c. 7. §-a alapján élvezett adókedvezmény a törvényhatósági leg­többadófizetők névjegyzékébe való felvétel szempontjából az „ideiglenes adómentesség" (1929: XXX. t.-c. 9. §. (10) bekezdés) íogalma alá esik, mely a legtöbbadófizetésen alapuló jogot nem

Next

/
Thumbnails
Contents