Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

XXXIV Összefoglaló áttekintés. gendő ok a hajónak a munkaadó rendelkezése alól kiesése (932). Piac megszervezésének megkísérlésére szóló alkalmazás 2 hónál hosszabb időre is szólhat (933). A szolg. jogviszony nem függ vala­mely birtoktesttel össze, hanem személyes jellegű, ehez képest a megosztott területű püspökségnél teljesített szolgálat alapján nem támasztható nyugdíjigény a megszűnt püspökség Magyarorszá­gon lévő ingatlanait kezelő bizottság ellen (934). Az üzem meg­alakulása előtt munkakör kijelölése és javadalmazás kilátásba helyezése nélkül megválasztott vezérigazgató javadalmazást nem igényelhet (935). A megszolgált illetmény iránti per nem meg­állapítási per. A járandóság értékét az esedékességkori viszo­nyok szerint kell megállapítani (936). Az igénybe nem vett sza­badságidőre az alkalmazott külön illetményt nem igényelhet (937). A munkabeosztásnak a javadalom csökkenésével kapcso­latos megváltoztatására is jogosult a főnök, ha a magasabb já­randósággal egybekötött beosztás kísérletképen történt (938). Az alkalmazott a szolgálatadónak vétkesen okozott kárt a törvény­nél fogva köteles megtéríteni. Nincs akadálya annak, hogy az al­kalmazott a munkaadóval szemben valamely ügyfél tartozásáért készfizető kezességet vállaljon (939). A „véglegesítés" nem fel­mondhatatlan, hanem határozatlan tartamú szolgálati viszonyt eredményez (940). Az alkalmazott, aki főnöke kívánságára tőzs­dei tagságáról és a tőzsde látogatásáról nem mond le, hanem a szolgálatból kilép, felmondási illetményt és végkielégítést nem követelhet (941). Ha a munkavállaló a szolgálati viszony tény­leges megszüntetésének jogosságát hosszabb időn át nem kifogá­solja, a szolgálati jogviszonyból évekkel később jogokat nem tá­maszthat (942). A szolgálatban tartásra vállalt kötelezettség nem eredményez ingyenes eltartási kötelességet (943). — Szol­gálatképtelenség a munkabírás %-ának elvesztése alapján meg­álapítható (944). Egy évi próbaidő kikötése esetében a szolgá­lati viszony két hó elteltével határozatlan időre szólóvá válik (945). — Egy évi felmondás nincs 160.000 P alaptőkéjű és 1,000.000 P vagyonú (946), sem 100.000 P alaptőkéjű, átalakítá­sok után napi 10 és V-z W. őrlőképességű, 12 tisztviselőt és 70 egyéb alkalmazottat foglalkoztató malomvállalatnál (947). Az egy évi felmondási időt a helyettesi minőség már önmagában ki­zárja (948). Főpincérrel szemben 3 napi felmondási időt is ki le­het kötni (949), nincs azonban oly törvényrontó szokás, amely szerint a főpincért kikötés nélkül is csak 3 napi felmondás illetné (950). Az alkalmazott fontosabb teendőkkel megbízása a kikötött rövidebb felmondási időt tárgytalanná teszi (951). — A felmon­dással a főnök nem köteles megvárni az alkalmazott nyugdíj­jogosultságának bekövetkeztét (952). — Aki a felmondási idö alatt — jóllehet a főnök abban nem akadályozza — szolgálatot nem teljesít, elveszti a felmondási járandóságát (953). A felmon­dás idején már megszűnt munkaágazat után a felmondási időre jutalék nem jár (954). Az alkalmazott nem követelhet kártérítést

Next

/
Thumbnails
Contents