Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)
Kereskedelmi törvény. XXXI hibáért szavatol, amely a vevő előtt bármely okból ismeretlen volt (870). Gép „látottan" eladása esetében az eladónak az a nyilatkozata, hogy a gép jó, az üzemképesség, céljának megfelelő állapot kijelentése (870). Keltetés céljára szállított tojások termékenységére a hatodik napon megtartott vizsgálat eredménye az irányadó (872). A felek a Kt. 348. §-ától eltérően is megállapodhatnak (873). Az üzemképtelen gépkocsi kijavításának megkísérlése nem elállás a kifogásolástól, hanem a vevő kárenyhítő kötelezettségének teljesítése (874). A hiányokra alapított kereseti jog elévülése — ha a hiányokról csak hosszabb időt igénybevevő kísérletezés útján lehet meggyőződni — csak a kísérletezésre szükséges idő eltelte után veszi kezdetét (875). Ha azonban az árú a venni szándékolttól különböző, a minőségi hiányra vonatkozó rendelkezések nem nyernek alkalmazást, de a vevő az árú nem szerződésszerű voltáról és érvényesíteni szándékolt jogáról az eladót indokolatlan késedelem nélkül értesíteni köteles (876). Az elévülés szabálya akkor sem alkalmazható, ha az eladó hibájából összetört gép helyreállításában késedelmes az el adó (877). Benzintöltő készülék hitelesítés nélkül szállítása nem teljesítés (878). Az a szabály, hogy az árúnak a vevő rovására eladása az eladó kárigényének előfeltétele, nem alkalmazható arra a kárra, amely a még el nem készített árú előállítása céljából való költekezéssel merült fel (879). A vevőnek kell bizonyítani, hogy 1918 őszén lehetséges volt bútoroknak Ausztriába szállítása (880). Aki a gépkocsit kísérő okmányok nélkül vette át és használta, nem állhat el az okmányok késedelmes szolgáltatása miatt (881). Az eladó által egyoldalúan adott teljesítési határidő a vevővel szemben nem hatályos és a vevő rovására eladás idejét nem tolja el (882). A megkezdett szállításnak ismételt sürgetésekre befejezése esetében a sürgetésekkel utólagos teljesítési határidőket kell megadottnak tekinteni (883). A vevő árkülönbözetet előzetesen kötött fedezeti vétel nélkül is követelhet (884). — A tőzsdei különbözeti ügyletek naturális obligatiot eredményeznek (885). — A bizomány nem válik vétellé, ha a megbizó a bizományostól az árúk értéke erejéig váltókat kap és azokat leszámítoltat ja (886). A bizományi árúkat a bizományos csődjéből vissza lehet követelni, a már eladott árúk vételára erejéig azonban a megbízónak külön kielégítési joga nincs (887). — Szállítmányozó felelőssége kárigény érvényesítésének elmulasztása és kíséretről nem gondoskodás esetében (888). — Vasúti fuvarozás. Utipodgyász útközben elveszése a vasúti közegek vétkes gondatlanságát önmagában megállapíthatóvá teszi. A fe lelősségnek legmagasabb összegre korlátozása csak akkor hatályos, ha a hivatalos vasúti közlönyben való közzétételen felül a közönséggel hirdetményben is közlik (889). A kenderkóc nem öngyulladásnak kitett, hanem csak gyúlékony anyag, az abban szikragyujtás folytán zárt kocsiban keletkezett kárért a vasút felelős (890). Fuvarlevélfelülvizsgáló iroda fuvarozásból eredő