Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

XX Összefoglaló áttekintés. beleztetése, mint az intellektuális közokirathamisítás és a magánokirathamisítás anyagi halmazata (346). — Magánokiraihamislíasnál a szándék tartalma (330). A váltóhamisítás büntethetősége, ha az adós a hitelező rábeszélésére vezette a váltóra a hamis aláírásokat (396). Hamis magánokirat bizonyítékul felhasz nálása bíróságon kívül (397). — Csalárd és vétkes bukásnál a fizetésképtelenség fogalmához a 398. sz. hat. nyújt adalékokat. — Gyújíogatásra szövetkezett által tett feljelentés az illetőt még nem teszi büntetlenné. (399). — Közveszélyű megrongálás vétsége halmazatban a gondatlanságból elkövetett testi sértés vétségével (347, 400). — Hivatali sikkasztás minősített esete, ha a közhivatalnok az egyszerű levélből pénzt vesz ki s azután a levelet megsemmisíti (401). A Kúria jogegységi tanácsának 27. sz. büntető döntvénye szerint a postai alkalmazott nem lopást, hanem hivatali sikkasztást követ el, ha a postai küldeményből értéktárgyat vesz ki s azt jogtalanúl eltulajdonítja. (402). Hivatali visszaéléssé minősül a hivatal gyakorlatában elkövetett testi bántalmazás és az ez által ejtett könnyű testi sértés. (403). A 404. sorszámú határozat szerint a vallási dogmával ellentétbe helyezkedés nem okvetlenül vallás elleni kihágás. A büntetés feltételes felfüggesztése tekintetében az aljas indok fogalmával foglalkozik a 406. sz. hat, A sajtójog körébe vágnak a szerzőnek a felelősség alól való mentesülésére vonatkozó 406. és a hírlaptudósító újság személyzetének sajtójogi felelősségére vonatkozó 407. sz, határozatok. — A hatóságok büntetőjogi védelméről szóló törvény magyarázatával foglalkoznak a 408—411. sz. határozatok. Az első kettő a tettleges bántalmazás fogalmát érinti, a harmadik a passzív ellenállas büntetlenségét mondja ki. a negyedik a karóval való felfegyverkezés egy esetét tárgyalja. — A becsület védelméről szóló törvény keretébe esnek a következő jogesetek: A politikai bírálat szabadságának határaival foglalkozik a 412. sz., ugyanezzel a tudományos bírálat szempontjából a 413. sz., a színpadi szerző szempontjából a 414. sz. határozat. A magyar kormány ellen használt becsületsértő kifejezésekkel foglalkozik a 415., a bíróval szemben elkövetett tiszteletlenséggel a 416., az ügyfele helyett eljáró ügyvéd mentességével a 417. sz. hat. Az ügybelí becsületsértés mentessége teljesen független attól, hogy a vádlott bizonyítani kívánja-e állításának valóságát vagy sem (418), Hogy ez az ok fennforog-e vagy sem, arról csak a tárgyaláson lehet határozni (419). Hírlapi támadásra a legközelebbi hirlapszámban való válaszolás nyomban viszonzásnak tekintendő (420). Alkalmazottnak azonnali hatályú elbocsátása nem olyan jogellenes viselkedés, amely a Bv. 18. §. alkalmazására alapúi szolgálhatna. (421). — A hitelrontás vétségéhez pedig sem a hitelcsorbulás tényleges bekövetkezése (422), sem különleges célzat (423), nem szükséges. A Bv. szempontjából a magánindítvány határideje: 348—349.