Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)
1908: XXXVI. t.-c. — 1914: XIV. t.-c. 151 A vádbeli cikknek tartalma szerint az előbb jelzett dogmától eltérően Mária — Jézuson kívül — még két gyermeket szült és a cikk a szövege szerint „a szent házaspár" életével ebben az alakban foglalkozik. Kétségtelen, hogy a cikk a katholikus vallás tiszteletének tárgyát érinti ugyan és az előbb jelzett dogmával ellentétes, de a Kbtk. 51. §-ának rendelkezése szempontjából nem ez a döntő, hanem az a lényeges, hogy a vádlott a cikkével a vallásos tisztelet említett tárgyát nyilvánosan meggyalázta-e? és ezáltal közbotrányt okozott-e? A cikkben a kir. Kúria megismerése szerint meggyalázás nincs, tehát közbotrányokozásról sem lehet szó. Mert meggyalázás alatt mindig az erkölcsi érzés megtámadását, lerontását, annak megtámadását kell érteni, ami, ha kellő nyilvánosság mellett történik, közbotrányt okozhat, mert hiszen a megbotránkozás mindenkori oka éppen az erkölcsi érzület tiltakozása, felháborodása, sőt lázadása az erkölcsök megrontása és megtagadása ellen. A cikk azonban tiszteletteljes hangon foglalkozik a Boldogságos Szűz alakjával és nem támadja meg az iránta való vallásos tiszteletet; ha a szeplőtelen fogantatás dogmája szempontjából a cikk kifogás alá esik is és így a katholikus hívők érzésének nem is felelhet meg, ezt még meggyalázásnak tekinteni nem lehet. (B. I. 8019/1930. — 1931. II. 17.) Az 1908 : XXXVI. törvénycikk a büntetőtörvénykönyvek és a bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről és módosításáról. (Bn.) 405. Bn. 1. §., 2. §. 3. p. Aljas indokból cselekszik, aki be nem hajtható követelését jogtalanul nem az adósán, hanem máson akarja fenyegetéssel behajtani. K. A vádlott terhére megállapított uzsora vétségének elkövetésére okul kétségtelenül vádlott kapzsisága szolgált, ez és a zsarolás kísérletének indító oka t. i. az, hogy adósán be nem hajtható követelését jogtalanul sértettel akarta megfizettetni, azt igazolják, hogy vádlott cselekményeit aljas indokból követte el, ami pedig a Bn. 2. §. 3, pontja értelmében a büntetés végrehajtásának felfüggesztését kizárja. Tévedett tehát a kir. ítélőtábla, midőn a vádlottra kiszabott büntetés végrehajtását a Bn. 1. §-a alapján felfüggesztette, holott annak felfüggesztését a Bn. 2. §. 3. pontja kizárja (B. IV. 4363/1930. — 1931. III. 26.) Az 1914: XIV. törvénycikk a sajtóról. (St.) 406. St. 37. §. 1. bek. Ha a szerző a közzétételbe csak úgy egyezett bele, ha előbb felülvizsgálják cikkét és a közzététel mégsem a felülvizsgálás eredményének megfelelően történt, a szerző a St. 37. §. 1. bek. alapján mentesül a felelősség alól. K. A St. 37. §-a értelmében, ha a közleményt sajtó útján a szerző bele egyezése nélkül tették közzé, a szerző nem büntethető. Abból a tényből, hogy a vádlott a nyilatkozatot nem a lap szerkesztőségének, hanem előzetes felülbírálat végett az X. szövetségnek, illetve a