Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

150 Büntetőjog. elvesztésében álló mellékbüntetés súlyosabb, mint a Btk. 302. §. harmadik tétele szerint kiszabandó pénzbüntetés. E határozat meghozatala óta azonban életbelépett a II. Bn., amelynek 3. §-a következtében a Btk. 302. §-ának fenti parancsoló hatályát vesztette. Ma tehát az a helyzet, hogy a könnyű testi sértésre sem rendeli a törvény kötelezőleg pénzbüntetés, mint mellékbüntetés kiszabását, ellenben azonos feltételek fennforgása esetében megállapítható ez a mellékbüntetés bármely vétség, tehát úgy a Btk. 473., mint a Btk. 301. §-a alá eső vétség esetébsn. Ezen újabb törvényes rendelkezés folytán tehát most már teljesen vitán felül áll az, hogy a közhivatalnok által elkövetett könnyű testi sértés vétsége semmi vonatkozásban sem esik súlyosabb elbírálás alá, mint a hivatalos hatalommal való visszaélés vétsége, hogy tehát csak az utóbbi vétség fennforgásáról lehet szó. Ennek megfelelően az 1930. október hó 10. napján B. I. 4961/1930. szám alatt kelt jogegységi határozat is kimondotta, hogy a vádlott által hivatala gyakorlatában elkövetett könnyű testi sértés a Btk. 473. §-a alá eső vétség tényálladékát állapítja meg. Tekintsttel a kir. ügyész 2466/1930. számú indítványában felhozott, bár a kir. törvényszék által fel nem hozott arra az indokra, hogy a vádlott a feljelentés tárgyává tett cselekményt nem követte el hivatali hatáskörében — a jogegységi tanács reámutat — a kir. járásbíróság által helyesen felhozott arra a körülményre, hogy a közadók kezeléséről szóló 1883: XLIV. t.-c. 98. §-a értelmében, ha a közadók kezelésével, kivetésével, beszedésével vagy behajtásával foglalkozó állami, törvényhatósági vagy községi közeg szabályellenes eljárásában tényleges erőszakot alkalmaz vagy szabályszerű eljárásban — az önvédelem esetén kívül — valakit tettleg bántalmaz, hivatali hatalommal való visszaélés bűntettét követi el s annak mérvéhez képest büntetendő. (Btk. 474. és 473. §§.) Mindezek szerint tehát kétségtelen, hogy a feljelentés tárgyává tett cselekménynek, mint a Btk. 473. §-a alá eső vétségnek elbírálására, a Bpé. 17. §. 4. pontja értelmében a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik s így a kaposvári kir. törvényszék törvénysértéssel állapította meg a kir. járásbíróság hatáskörét. (B. I. 1402/1931. — 1931. VI. 19.) Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. (1879: XL. t.-c.) 404. Kbtk. 51. §. A szeplőtlen fogantatás dogmájába ütköző állítás nem esik a Kbtk. 51. §-a alá, ha a cikk magával a Boldogságos Szűz személyével tiszteletteljesen foglalkozik. K. Az alsóbírósági ítéletek helyesen fejtik ki, hogy a kath. vallás dogmája szerint a Boldogságos Szűznek csak egyetlen fia volt és pedig természetfölötti módon: Jézus Krisztus és hogy a Boldogságos Szűz nem a földi értelemben vett házastársa volt Józsefnek, hanem szűz maradt a szülés előtt, alatt és után is, végül, hogy a Boldogságos Szűz a katholikus vallásban megkülönböztetett tisztelet tárgya.