Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

148 Büntetőjog. hogy a vádbeli esetnél vádlottat valóban terheli, és pedig a foglalkozása szabályainak megszegésében nyilvánuló oly vétkes gondatlanság, amelyre mint okra vezetendő vissza az, hogy a villamos előtt, a lehetőségek helytelen megfigyelésével csak későn átsurranni akaró vádlott gépkocsija balsarkát a villamoskocsi ütközője elkapta és ennek folytán a gépkocsiban ülő sértett nő 8 napnál hosszabb ideig tartó súlyos sérülést szenvedett. Másrészt a vádlott által vezetett gépkocsi, és pedig a vádlott előbb említett gondatlansága által a villamosvasút pályájára kerülvén, ott olyan közlekedési akadályt létesített, ami miatt a villamoskocsin levő személyek veszélynek tétettek ki. Ekként a vádlott cselekménye a Btkv. 310. §. második bekezdésében, valamint a Btkv. 437. §-ban meghatározott mindkét vádbeli bűncselekmény tényálladékát kimerítvén, vádlott bűnössé nyilvánítása nem az anyagi büntetőtörvény megsértésével történt. (B. II. 2148/1930. — 1931. II. 24.) XLII. fejezet. A hivatali és ügyvédi bűntettek és vétségek. (Btk. 461—484. §.) 401. Btk. 462., 463., 327. §. Ha a közhivatalnok a hivatalánál fogva kezeihez került egyszerű levélből pénzt vesz ki és ezt eltulajdonítja, ez a hivatali sikkasztás a Btk. 463. §-a szerint minősül, ha a tettes a levelet a felfedezés meghiúsítása végett megsemmisíti. (Btk. 327. §.) K. A vádlott a hivatalánál fogva kezeihez került egyszerű levelei, amelyből az 5 pengőt kivette, nyilvánvalólag azért semmisítette meg, hogy az 5 pengő eltulajdonításának felfedezését megnehezítse, tehát az ezáltal elkövetett levéltitok megsértésének vétsége a sikkasztással összefüggőleg kcvettetett el, az alsófokú bíróságok tehát az ítéleteikben helyesen kifejtett indokolásnál fogva is a vádlott hivatali sikkasztását jogi tévedés nélkül minősítették a Btk. 463. §. szerint. (B. III. 5882/1930. — 1931. VI. 10.) A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 27. számú büntető döntvénye. 402. Btk. 462., 333. §., 336. 9. p. A postai alkalmazottnak azt a cselekményét, amellyel a hivatalánál fogva kezeihez jutott postai küldeményből (nem értékküldeményből) az abban levő értéktárgyat kiveszi és jogtalanul eltulajdonítja, nem a Btk. 333. §-ában meghatározott és a Btk. 336. §. 9. pontja alá eső lopás bűntettének, hanem a Btk. 462. §-ában meghatározott hivatali sikkasztás bűntettének kell minősíteni. Indokolás. A postára adás tényével a nem értékküldemény is, úgy amint van, vagyis mindaz, ami a küldeményben van, tehát az abban levő értéktárgy is, fenntartás nélkül kikerül a feladó tényleges hatalma alól s ehhezképest a közfelfogásnak megfelelő helyes jogi fogalmak szerint annak birtokából. És egyidejűleg a küldeménnyel együtt az abban levő értéktárgv is a postának, illetőleg a küldeményt úgy, amint van, hivatalánál fogva kezelni köteles postai alkalmazottnak tényleges hatalmába s ekként, e más érdeké-