Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

144 Büntetőjog. tényálladékot létesítettek és részben különböző jogsértő cselekményt valósítottak meg. A magánokirathamisítas vétsége megvalósult a rendelvények meghamisítása és felhasználása által, a csalás vétsége pedig az által, hogy jogtalan vagyoni haszon szerzésére irányuló célzattal, fondorlattal megtévesztették a gyógyszerészeket s ez által a munkásbiztosító intézetnek, — esetleg a gyógyszerészeknek, vagyoni kárt okoztak. A megsértett jogi érdek sem teljesen azonos, mert a mindkét cselekménynél megállapítható vagyoni érdeksérelem mellett a magánokirathamisításnál a magánokiratok bizonyító erejéhez fűződő közérdek is sérelmet szenvedett. (B. IV. 5001/1930. — 1931. V. 22.) 394. Btk. 107., 391. §§. A közokirathamisítás elévülése akkor kezdődik, amikor a tettes a hamisítványt abba a helyzetbe hozza, hogy abból valakire jogsérelem háramlik vagy háramolhatik. K. A vádlott és védője részéről a Bp. 385. §. 1. c) pontra alapított semmisségi panaszt a m. kir. Kúria alaptalannak találta és a Bpn. 36. §. első bekezdése értelmében elutasította, mert helyesnek találta az alsóbíróságoknak azt a jogi megállapítását, mely szerint a fegyvertartási engedélyre vonatkozó közokirathamisítás, az adott esetben a közokirat használatával, tehát 1927. július hó 16-án fejeztetvén be, az elévülési idő ettől az időponttól számítandó. Már pedig etttől az első bírói intézkedésig öt év el nem telt. A m. kir. Kúria az alsóbíróságoknak e jogi álláspontjára vonatkozó indokolását a következőkben egészíti ki. A Btk. 107. §-a szerint a bevégzett bűncselekményre az elévülés a véghezvitel napjával veszi kezdetét; tehát — ugyané szakasz 2. pontjára figyelemmel, — azzal a nappal, amikor a bűncselekmény befejezését jelentő utolsó cselekmény elkövettetett. így az elévülés kérdésénél az vizsgálandó, hogy a jelen esetben a vád lott mikor követte el a vádba tett, az alsóbb fokú bíróságok által megállapított, a fegyvertartási engedély hamisítása által elkövetett közokirathamisítás befejezését jelentő utolsó cselekményt. A Btk. 391. §-a szerint a közokirathamisításnak elkövetési cselekedete a hamis közokirat készítése, illetőleg a valódi közokirat tartalmának megváltoztatása. Ámde ugyané törvényhely szerint az ilyen hamisítás nem minden esetben létesít bűncselekményt, hanem csak akkor, ha ebből valakire jogsérelem háramlik, vagy háramolhatik. E törvényes rendelkezésből következik, hogy ahol a hamis közokirat készítése, vagy a valódi közokirat tartalmának megváltoztatása, már magában minden további cselekvőség nélkül alkalmas valamely jogsérelmet előidézni: ott ez a bűncselekmény már a hamis közokirat elkészítésével, illetőleg a valódi közokirat tartalmának megváltoztatásával be van fejezve; tehát itt ez a cselekvőség az, ami a bűncselekmény befejezését jelenti. Ellenben amikor valaki olyan hamis közokiratot készít, illetőleg a valódi közokirat tartalmát akkép változtatja meg, hogy ebből a hamisításból egymagából még senkire jogsérelem nem háramolhat, — akkor ehhez a ha-