Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

142 Büntetőjog. vezményben való részesítése a fizetésképtelen adós többi hitelezőinek magkárosítását vonja maga után. Minthogy pedig vádlott ellen azért, mert ő vagyontalanná vált és így vagyona a csőd költségeinek fedezésére sem volt elégséges, — a csőd kimondható nem volt, ezért vádlott bűncselekménye a Btk. 387. §.-ába ütközr csalás bűntettének összes ismérveit magában foglalja. Vádlott bűnösségének a megállapítása tehát törvényes. (B. II. 325/1931. — 1931. VI. 1.) XXXII. fejezet. Okirathamisítás. (Btk. 391 407. §§.) 393. Btk. 391., 392., 401., 461. §§. Bn. 50. §. I. Az Országos Társadalombiztosító Intézetnél a betegek ellátását szerződés alapján teljesítő orvosok nem közhivatalnokok, az általuk kiállt tott rendelvények nem közokiratok, hanem magánokiratok. — II. Okírathamisítás és csalás cselekményei anyagi halmazatban vannak, még ha az okirathamisítás a csalás célját szolgálta is, K. I. A minősítés kérdésében a m. kir. Kúria a koronaügyész előterjesztése folytán elsősorban hivatalból megvizsgálta, hogy a vádlottak cselekménye törvényes alapon minősíttetett-e a Btk. 391. és 392. §-aiban meghatározott közokirathamisítás bűntettének. A m. kir. Kúria ezt a minősítést tévesnek találta. Az adott esetben, az irányadó tényállás szerint J. J. három, a „Debreceni Kerületi Munkásbiztosító Pénztár" feliratú és e pénztár orvosa körbélyegzővel ellátott orvosi rendelvényt, J. J.-nek pedig egy ugyanilyen feliratú és bélyegzőjű, továbbá négy „Országos Munkásbiztosító Intézet Debreceni kerületi Pénztára" felirattal és e pénztár orvosa körbélyegzővel ellátott orvosi rendelvényt hamisított meg s az utóbbi vádlott a rendelvényekre az orvosok névaláírását is ráhamisította és az orvosi rendelvényekre a beléírt 200 gr. alkoholt esetenkint a gyógyszertárakban átvették. Közokirat az az okirat, amelyet közhatóság hivatali hatáskörén belül, vagy közhitelességgel felruházott személy ügykörén belül, az erre nézve megszabott alakban kiállít. Az orvosi rendelvényeket a betegek kezelésével megbízott pénztári orvosok állítják ki, s így vizsgálat tárgyává kellett tenni, vájjon ezt a teendőjüket mint közhatóság tagjai, vagyis mint közhivatalnokok végzik-e? Az 1927. évi XXI. t.-c. 119. §-a csak azokat az orvosokat tekinti tisztviselőknek, akik nem a biztosítottak orvosi gyógykezelésével, hanem orvosi ügyviteli munkával foglalkoznak. Az idézett törvényszakasz úgy rendelkezik, hogy ezekre a tisztviselő orvosokra az Orsz. Munkásbiztosító Intézet egyéb tisztviselőire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és ilykép ezek a tisztviselő orvosok a törvény 115. §-a negyedik bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében közhivatalnokok. A biztosítottak orvosi ellátását teljesítő orvosok azonban az 1927: XXI. t.-c. rendelkezései szerint nem közhivatalnokok. Az idézett törvény 117. §-a szerint ugyanis a biztosítottak orvosi ellátását az erre szerződéssel vállalkozó orvosok végzik, akiknek jogai és köteleségeire (javadalmazás, felelősség, kötelességszegés jogkövetkezményei) a szerződés rendelkezései irányadók, vagyis a törvény ezekre az orvosokra nem alkalmazza a 115. §-nak azt a rendelkezését, amely szerint a többi al-