Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Elet elleni bűncselekmények. (Btk. 278—292. §.) 129 mély határozott és komoly kívánsága által birassék arra, hogy őt megölje, vagyis hogy a felhívás legyen az egyedüli indoka annak, hogy embert ölt. Erre nézve azonban nincs semmi adat, sőt a valónak elfogadott tényállás határozottan megdönti azt, mintha sértett felhívta volna vádlottat arra, hogy az őt ekkor megölje. (B. II. 799/1931. — 1931. IV. 9.) 371. Btk. 284. §. — Nem gyermekülés, hanem közönséges, szándékos emberölés bűntette forog fenn, ha az anya a cselekményt a szülés után tíz nappal követte el. Törvénytelen gyermek megölésénél a szégyenérzetnek, mint enyhítő körülménynek mellőzése. K. A Btk. 284. §-ában foglalt tényálladék csak akkor állapítható meg, amikor a vádlott a szülés alatt, vagy közvetlenül a szülés után, tehát még a szülési folyamat fizikai fájdalmainak a hatása alatt ölte meg újszülött gyermekét. Jelen esetben pedig a vádlott tíz nappal a szülés után bocsáttatott ki a bábaképző intézetből és semmi adat nem lett megállapítva arra nézve, hogy még mindig a szülési folyamat hatása alatt állott volna. Ez a semmiségi panasz tehát alaptalan. De alaptalan a büntetés enyhítése végett bejelentett semmiségi panasz is. Nem fogadható el ugyanis enyhítő körülménynek a szégyenérzet, mert az a körülmény, hogy a vádlott egy nála 26 évvel idősebb, nős, sokgyermekes családapával 6 éven át folytatott szerelmi viszonyt, amelyből már egy izben gyermeke született, a szégyenérzet teljes hiányát mutatja. (B. III. 43/1931. — 1931. II. 25.) 372. Btk. 290., 291. §. — Ha a látási viszonyok korlátozottak, a csupán 16 km-es sebességgel haladó gépkocsivezető is gondatlanul jár el. K. A m. kir. Kúria a semmisségi panaszt alaptalannak találta és a Bpn. 36. §. első bekezdése értelmében elutasította, mert az irányadó tényállás szerint a vádlott gyengén megvilágított, fellocsolt úttesten, ahol a látási viszonyok korlátozottak voltak, mintegy 16 kilométeres sebességgel hajtott. Minthogy ilyen körülmények között a vádlott fokozottabb figyelemre volt kötelezve s nemcsak a gépkocsit tartozott volna oly lassan vezetni, hogy azt minden pillanatban megállíthassa, de az úttestet is gondosabban tartozott volna megfigyelni, őt mulasztás terheli, amely a sértett elhalálozásával okozati összefüggésben áll. Nem tévedett tehát a kir. ítélőtábla, midőn a vádlott cselekményében a Btk. 290. és 291. §-ában meghatározott vétség tényálladékát ismerte fel és bűnösségét megállapította. (B. IV. 2360/1930. — 1931. II. 12.) 373. Btk. 290. §. — A gépkocsivezető gondatlanságának megállapítása körül lényeges és a bíróságok által megállapítandó körülményeknek felsorolása. K. A gépkocsivezető gondatlanságának vizsgálatánál nemcsak a kocsivezető és sértett magatartásának kimerítő ismerete szükséges, hanem egyúttal a balesetre befolyással bírt összes külső körülményeket is (helyszín, időDöntvénytár. 1931. 9