Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Családi állásra vonatkozó bűntettek és vétségek. (Btk. 254—257. §.) 125 Előrebocsátja a kir. Kúria, hogy a vádlott, mint róm. kath. vallású férfi által a sarajevői Jézus szent szívéről nevezett róm. kath. templomban az 1906. évi március hó 18-án kötött egyházi házasság az ottani jogszabályok szerint joghatályos. E vonatkozásban Boszniában az 1856. évi október hó 8-án kelt császári pátens volt érvényben, amely a házasságkötés tekintetében a róm. kath. vallásuakra a kath, egyházjog érvényét mondotta ki s ezt a pátenst az okkupatió alkalmával az 1878. évi december hó 30-án kibocsátott 436. számú miniszteri rendelet, nemkülönben az 1883. évi szeptember hó 1-én életbelépett perrendtartásról szóló törvény hatályában fenntartotta (Dr. Frans Leske: Das Eherecht der Europaischen Staaten, 1904.) A házasságkötésről rendelkező magyar törvény: az 1894. évi XXXI. t.-c. 113. §-ának rendelkezése szerint pedig a házasság érvényességének a házasságkötés alaki kellékei szempontjából a házasságkötés idején és helyén életben levő jogszabályok az irányadók. De nem hivatkozhatik a vádlott jóhiszeműségére sem, mert a megállapított tényállás szerint megcáfolást nyert az a védekezés, hogy ügyvédjétől azt a felvilágosítást nyerte volna, hogy Sarajevóban kötött házassága érvénytelen. A büntetés végrehajtását azonban a kir. Kúria felfüggesztette, mert ettől az elítélt magaviseletére, egyéniségének, életviszonyainak és az eset összes többi körülményeinek figyelembevételével kedvező hatást vár. (B. I. 7153/1930. — 1931. III. 23.) XVI. fejezet. A családi állásra vonatkozó bűntettek és vétségek. (Btk. 254—257 §.) 365. Btk. 254. §. — Két forgalmas út közti keskeny nádas, rendszerint járt hely a Btk. 254. §. értelmében. K. Az irányadó tényállás szerint a cselekmény 1929. évi október hó 9 napján, tehát még a hideg idő beállta előtt történt, a vádlott gyermekét a vasúti töltés és a mellette haladó gyalogút közötti — különben sem nagy — nádasnak nem a közepébe, hanem a vasúti töltés felé eső szélére tette ki. Á7 a dűlőút, amely mellett ez a nádas van, forgalmas, sűrűn használt út. Igaz ugyan, hogy a vasúti pályatesten a gyalogközlekedés tiltva van, mégis a pályatesten levő úton is szoktak járni. Ily körülmények között tehát az a hely, ahova a vádlott gyermekét kitette, két egymáshoz közeli út között feküdvén, félreeső s rendszerint járatlan helynek nem tekinthető, amit bizonyít az is, hogy a gyermeket — annak otthagyása után — nyomban meg is találták. Ezen tényálladéki elem hiányában a vádlott cselekménye nem minősíthető a Btk. 287. §. első bekezdése szerint, ellenben kimeríti a Btk. 254. §-a alá eső családi állás elleni bűntett ismérveit. (B. I. 8079/1930. — 1931. IV. 29.) 366. Btk. 254., 400. §. — Az a nő, aki a szülészeti klinikán törvényes feleségnek mondja magát és ezzel újszülött gyermekéi törvényesnek állítja, csak a Btk. 254. §-ába ütköző családi állás elleni bűntettet követi el és nem egyúttal a Btk. 400. §-ába ütköző közokirathamisítás bűntettét is.