Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)
118 Büntetőjog. XI. fejezet. A pénzhamisítás. (Btk. 203-212. §. Bn. 39 42. §.) 355. Btk. 209. §. Bn. 41. §. Talált hamis bankjegy forgalombahozatala a Bn. 41. §-a és nem a Btk. 209. §-a szerint minősül. K. A felülvizsgálatnál is irányadó tényekből vont következtetés szerint ugyanis a vádlott akkor, amikor a talált 20 dollárost A. A. dr. ügyvédnek fizetés gyanánt átadta, tehát forgalomba hozta, nem lehetett kétségben arra, hogy a 20 dolláros hamis. Nem tévedett tehát a kir. ítélőtábla abban, hogy a vád alapjául szolgáló tett megállapítja bűncselekmény tényálladékát. Az, hogy a forgalombahozatal csalárdsággal történjék, a Bn. 41. §-ába ütköző bűncselekménynek sem tényálladéki eleme ugyan; ámde a Btk. 209. §-ba ütköző bűncselekményről csak akkor lehet szó, amikor az illető az általa valódi, illetőleg teljes értékű gyanánt forgalombahozott hamis pénzt valódi gyanánt kapta. A vádlott azonban a 20 dollárost nem kapta valódi gyanánt, hanem találta. Nem tévedett tehát a kir. ítélőtábla abban sem, hogy a bűncselekményt a törvény melyik rendelkezése szerint kell minősíteni. (B. II. 873'1931. — 1931. VI. 23.) XIII. fejezet. A hamis vád. (Btk. 227—230. §.) 356. Btk. 227. §. A vádlott védekezésében is elkövetheti a hamisan vádolást. K. Azt, hogy a vádolás miképen történjék a hatóság előtt, a Btk. 227. §-a elő nem írja, az állandóan követett bírói gyakorlat szerint pedig a vádolás jogi fogalma kimerül nemcsak akkor, — ha — mint az adott esetben történt, a vádoló tudva hamis állításait önkéntes jelentkezés mellett és épen feljelentés célzatával tanúvallomás alakjában tette meg, hanem még akkor is, ha hasonló célból a vádoló bár védekezés közben vádlottként adta azokat elő. Minthogy ezek szerint vádlottnak az alsófokúlag megállapított — e helyütt irányadó tényállás szerinti vádbeli tette — bűncselekmény tényálla dékát megvalósítja és az a Btk. 227. §. első bekezdésében, valamint a második bekezdés első tételében meghatározott hamis vád bűntettének jogi tévedés nélkül minősíttetett. (B. II. 7289/1930. — 1931. II. 10.) 357. Btk. 227. §. Hamisan vádol az is, akit bűncselekményen tetten értek és 'másnak nevét mondja be. K. A vádlottat a lopás elkövetésénél tetten kapták s a csendőrök a lopás körülményeire nyomban kihallgatták. A vádlott tudta, hogy a kihallgatásnak következménye a büntető eljá:ás megindítása és a tettes megbüntetése lesz. Midőn tehát ennek tudatában a nyomozó csendőr előtt magát az általa ismert A. A.-nak adta ki s annak személyi adatait mondta be, tudnia kellett azt is, hogy eme tettének következménye nem lehet más, mint A. A. nak a vádlott által elkövetett lopás miatt bűnvádi eljárás alá vonása. Cselekménye tehát a tudva hamisan vádolás fogalmát kimeríti. (B. IV. 2765/1930. — 1931. III. 5.)
