Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

110 Súlyosító és enyhítő körülmények. sült s hogy hiányos közegészségügyi és közrendészeti viszonyok, valamint előző hasonló bűntettek megtorlásának elmaradása és az utánzási vágy is közrehatottak a vádlottnál a bűnözési szándék kialakulására, — továbbá, hogy B. B.-nél is hiányzik a „kellő intelligencia" s hogy a bűntetteket a háború utáni években követte el, amikor még az emberi élet megbecsülése nem állott azon a magasabb fokon, mint a béke idején. Ezek a vádlottak ugyanis a tárgyalás anyaga szerint nem állottak alacsonyabb műveltségi fokon, mint általában a velük hasonló sorban élő asszonyok. Sőt az adatok szerint az átlagnál magasabb szellemi erővel rendelkeztek, mert másokra erős lelki behatást tudtak gyakorolni. Ide mutat az is, hogy az ölés eszkö­zének megválasztásában s alkalmazásában olyan ügyességet fejtettek ki, amellyel a közegészségi és közrendészeti viszonyok ellenőrzésére hivatottak figyelmét is ki tudták játszani. Tapasztaltak voltak abban s ezzel tudtak másokra különösen hatni, hogy a méreg apránkénti adagolása az életet las­san hervasztja el s ezáltal félrevezeti az ölés iránti gyanút. E két vádlott­nál az anyagi haszon szerzése volt az indító ok, amellyel szemben a bűn súlyát a védelem által kiemelt egyéb körülmények nem enyhíthetik. (B. III. 878/1931. — 1931. IV. 29.) 344. Btk. 93., 391.,405. §.; Kbtk. 71. §.; Bp. 293. §., 1903: VI. t.-c. 15. §. — 1921: III. t.-c. 1—2. §. I. A Bp. 293. §. értelmében a nyilvánosság kizárását indokolja, ha azt a vádlottak kommu­nista propagandára akarják felhasználni. II. A Btk. 391. §. és nem a Btk. 405. §-a, a Kbtk. 71. §-a, vagy az 1903: VI. t.-c. 15. §-a szerint minősül, ha az egyik vád­lott fényképét hamis útlevélszerzés végett a másiknak átadja, ez pedig a fényképet valódi útlevélbe illeszti be. Ha ez a cselek­mény csak a tettes megszökésének célját szolgálja, nem minősül az 1921: III. t.-c. 2. §. 3. p. szerint. III. Az 1921:111. t.-c. 1. §-ába ütköző bűntett miatt egy­szerű résztvevőként elítélteknek nem kell számbeli túlsúlyban lenniök a vezetőkként elítéltekkel szemben. IV. Az 1921:111. t.-c. 1. §-ában meghatározott bűncselek­ménynél az erőszak nem cél, hanem csak a cél elérésére szol­gáló mód. V. A Btk. 93. §-át nem veheti igénybe 30 éves férfi, ha tüdő­beteg is. K. I. A kir. ítélőtábla ítéletének vonatkozó indokai alapján a főtárgyalás adataiból, különösen a vádlottak magatartásából — a m. kir. Kúria meg­ismerése szerint is — helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a vádlot­tak a főtárgyalás nyilvánosságát kommunista propaganda céljaira akarták kihasználni és hogy ez az eljárás a közrend veszélyeztetésével egyértelmű. A nyilvánosságnak ilyen okból történt kizárása pedig a Bp. 293. §-a rendelkezéseinek magfelel. II. A vád álláspontja szerint B. B. vádlottnak, az alsóbíróságok által a Btk. 391. §-a szerint minősített cselekménye, az 1921. évi III. t.-c. 2. §-ának 3. pontja szerinti összefoglalt bűncselekménnyé (delictum complexum) lett volna minősítendő, míg a védelem azt vitatta, hogy az okirathamisítá ;i

Next

/
Thumbnails
Contents