Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

110 Súlyosító és enyhítő körülmények. sült s hogy hiányos közegészségügyi és közrendészeti viszonyok, valamint előző hasonló bűntettek megtorlásának elmaradása és az utánzási vágy is közrehatottak a vádlottnál a bűnözési szándék kialakulására, — továbbá, hogy B. B.-nél is hiányzik a „kellő intelligencia" s hogy a bűntetteket a háború utáni években követte el, amikor még az emberi élet megbecsülése nem állott azon a magasabb fokon, mint a béke idején. Ezek a vádlottak ugyanis a tárgyalás anyaga szerint nem állottak alacsonyabb műveltségi fokon, mint általában a velük hasonló sorban élő asszonyok. Sőt az adatok szerint az átlagnál magasabb szellemi erővel rendelkeztek, mert másokra erős lelki behatást tudtak gyakorolni. Ide mutat az is, hogy az ölés eszközének megválasztásában s alkalmazásában olyan ügyességet fejtettek ki, amellyel a közegészségi és közrendészeti viszonyok ellenőrzésére hivatottak figyelmét is ki tudták játszani. Tapasztaltak voltak abban s ezzel tudtak másokra különösen hatni, hogy a méreg apránkénti adagolása az életet lassan hervasztja el s ezáltal félrevezeti az ölés iránti gyanút. E két vádlottnál az anyagi haszon szerzése volt az indító ok, amellyel szemben a bűn súlyát a védelem által kiemelt egyéb körülmények nem enyhíthetik. (B. III. 878/1931. — 1931. IV. 29.) 344. Btk. 93., 391.,405. §.; Kbtk. 71. §.; Bp. 293. §., 1903: VI. t.-c. 15. §. — 1921: III. t.-c. 1—2. §. I. A Bp. 293. §. értelmében a nyilvánosság kizárását indokolja, ha azt a vádlottak kommunista propagandára akarják felhasználni. II. A Btk. 391. §. és nem a Btk. 405. §-a, a Kbtk. 71. §-a, vagy az 1903: VI. t.-c. 15. §-a szerint minősül, ha az egyik vádlott fényképét hamis útlevélszerzés végett a másiknak átadja, ez pedig a fényképet valódi útlevélbe illeszti be. Ha ez a cselekmény csak a tettes megszökésének célját szolgálja, nem minősül az 1921: III. t.-c. 2. §. 3. p. szerint. III. Az 1921:111. t.-c. 1. §-ába ütköző bűntett miatt egyszerű résztvevőként elítélteknek nem kell számbeli túlsúlyban lenniök a vezetőkként elítéltekkel szemben. IV. Az 1921:111. t.-c. 1. §-ában meghatározott bűncselekménynél az erőszak nem cél, hanem csak a cél elérésére szolgáló mód. V. A Btk. 93. §-át nem veheti igénybe 30 éves férfi, ha tüdőbeteg is. K. I. A kir. ítélőtábla ítéletének vonatkozó indokai alapján a főtárgyalás adataiból, különösen a vádlottak magatartásából — a m. kir. Kúria megismerése szerint is — helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a vádlottak a főtárgyalás nyilvánosságát kommunista propaganda céljaira akarták kihasználni és hogy ez az eljárás a közrend veszélyeztetésével egyértelmű. A nyilvánosságnak ilyen okból történt kizárása pedig a Bp. 293. §-a rendelkezéseinek magfelel. II. A vád álláspontja szerint B. B. vádlottnak, az alsóbíróságok által a Btk. 391. §-a szerint minősített cselekménye, az 1921. évi III. t.-c. 2. §-ának 3. pontja szerinti összefoglalt bűncselekménnyé (delictum complexum) lett volna minősítendő, míg a védelem azt vitatta, hogy az okirathamisítá ;i