Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Büntetőjog. 105) K. A Kúria azt, hogy a vádlott magas képzettségű köztisztviselő, — az elsöfokban eljárt kir. törvényszék felfogásával ellentétben — súlyosító körülmény gyanánt számította be, mert a vádlott éppen nagyobb intelligen­ciájánál fogva a túlgyors gépvezetés veszélyességét beláthatta, másfelől mint köztisztviselő, a közönségesnél fokozottabb mértékben köteles lett volna figyelemmel lenni a gépvezetés törvényes szabályaira és tartózkodni más ember életének könnyelmű veszélyeztetésétől. (B. III. 4443/1930. — 1931. II. 17.) 337. Btk. 90. §. Jármű hajtása igazolvány nélkül, gondatlan emberölésnél nyomós súlyosító körülmény. K. Az a megállapított tény, hogy a vádlott a vádbeli eset alkalmával a motorkerékpárt erre jogosító igazolvány nélkül vezette, nyomós súlyosító körülmény, melynek súlyosságát fokozza az a tény, hogy ezt forgalmas úton, nagy sebességgel, utast is szállítva tette. (B. II. 6442/1930. — 1931. III. 4.) 338. Btk. 90. §. Nős állapot súlyosít erőszakos nemi közösü­lésnél. K. A Kúria súlyosító körülménynek vette, hogy vádlott az erőszakos nemi közösülés kísérletét, mint nős ember követte el. (B. IV. 4793/1930. — 1931. III. 26.) — Ugyanígy: K. B. IV. 3439/1930. — 1931. III. 26. 339. Btk. 90. §. Tolvajtárs meglopása nem súlyosító körül­mény. (K. B. IV. 6460/1930. — 1931. II. 12.) 340. Btkr 90., 91- §§. A beismerés nem enyhítő körülmény, ha az nem teljes és nem töredelmes, viszont szándékos emberölés kísérleténél nem súlyosító, hogy vádlott a lövéseket a test neme­sebb helyére irányította, mert ez a körülmény a bűncselekmény minősítésénél tekintetbe vétetett. (K. B. II. 8225 1930. — 1931. V. 13.) 341. Btk. 91, §. Sértettnek segélyben részesítése nyomós eny­hítő körülmény. K. Nyomatékos enyhítő körülmény, hogy sértettet a balaset után a vádlott részesítette első segítségben akként, hogy őt gépkocsiján orvoshoz szállította és ilyen módon tettének káros következményeit nyomban a hely­színén jóvátenni igyekezett. (B. II. 2146/1930. — 1931. III. 17.) 342. Btk. 91. §. A büntetés kiszabásánál az alacsony mű­veltségi fok a vádlott javára nem mérlegelhető, mert 6 elemi osztályt végzett és tudta, hogy a közokiratnak mily meghamisí­tása útján érhet el vagyoni hasznot. (B. III. 3651/1930. — 1931. IV. 15.) 343. Btk. 91. §. — Műveltség hiánya mérgezésnél nem eny­hítő körülmény. K. — A m. kir. Kúria nem mérlegelte enyhítőként a védelem által fel­hozott azokat a körülményeket, hogy L. L. elhanyagolt nevelésben része-

Next

/
Thumbnails
Contents