Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

Büntetőjog. 103 K. — Megsemmisítette a kir. Kúria a felsorolt bűnjelként kezelt, a kir. ítélőtábla ítéletében nem említett füzetek elkobzására vonatkozó rendelkezést is, mert ezek a szintén bűnjelként kezelt füzetek nem a vádbeli vétség által hozattak létre, nem szolgáltak annak elkövetésére sem és a közvádló azok elkobzása iránt nem is terjesztett elő indítványt, ennek folytán a bizonyítás nem is terjesztetett ki annak a megállapítására, van-e büntetendő tartalmuk ezeknek a sajtótermékeknek. Az ítélet e részben tehát törvényszerű vád nélkül hozatott és így a bűnvádi eljárás megindítását is kizáró ok forog fenn. Ezeket a füzeteket is át kell tenni azonban a kir. ügyészséghez annak eldöntése végett, hogy azok tartalma miatt van-e helye a Bp. XXV. fejezetében meghatározott objektív eljárásnak. (B. I. 1893/1931. — 1931. V. 26.) 327. Btk. 64. §. — 1921: III. t.-c. 9. §. Hat hónapi szabadságvesztést meg nem haladó büntetés kiszabása esetében az állami és társadalmi rend ellen elkövetett, az 1921: III. t.-c. 9. §-ában felsorolt vétségeknél is mellőzni lehet a kiutasításnak és a visszatéréstől eltiltásnak mellékbüntetésként kiszabását. K. A Btk. 54. §-a, 64. §-ában és a Bn. 36. §-ában foglalt jogelvekből az következik, hogy az 1921: III. t.-c. 9. §-ában foglalt az a rendelkezés, mely szerint az e törvény 1., 2. és 5—8. §-aiban meghatározott bűncselekmények esetében úgy a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését, mint a külföldinél kiutasítását és visszatéréstől eltiltását is ki kell mondani — helyesen csak akként értelmezhető, hogy ez utóbbi mellékbüntetés a Btk. 54. és 64., valamint a Bn. 36. §-aiban foglalt általános rendelkezések szellemében adott esetben szintén mellőzhető, mert nem tételezhető föl, hogy a törvényhozás az 1921: III. t.-c. megalkotásakor a Btk. fenti §-aiban foglalt általános rendelkezésekkel ellentétben a 9. §-ban foglalt rendelkezéssel kizárni akarta volna azt, hogy a bíróság, ha az 1921: III. t.-c. alá eső valamely vétség miatt 6 hónapnál rövidebb tartamú fogházbüntetést állapít meg, esetleg mellőzhesse a mellékbüntetés kiszabását. (B. I. 19/1931. 1931. V. 20.) V. fejezet. A részesség. (Btk. 69 — 74. §.) 328, Btk. 69. §. 1. p. Nincs reábírásról szó s így felbujtási nem lehet megállapítani, ha a bűncselekmény gondolatának felvetése a másik személynél semmi ellentállásba nem ütközött. K. — Nem talált továbbá a való tényekben kellő támpontot a kir. Kúria arra sem, hogy az özv. P. P.-né cselekménye a szülésznővel való vonatkozásban a felbujtói bűnrészesség jogi fogalmát merítené ki. Ellenkezőleg abból a tényből, hogy a szülésznő már az első kérésre nemcsak megígérte mindjárt, hogy a leányon segíteni fog, hanem még vigasztalta is a kétségbeesett özv. P. P.-nét azzal, hogy megtörtént már ilyesmi más leánnyal is, sőt ugyanakkor ő maga hozta szóba a jutalmazás kérdését is és ennek kapcsán azt a tanácsot adta özv. P. P.-nének, hogy a pénzt még a magzat elvétele előtt kérjék attól a legénytől, akitől a leány teherbe esett; világosan következik, hogy nevezettnek megnyerése nem ütközött semmi akadályokba, sőt