Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

104 Részesség. a kérés már az első lépésre kellő megértésre talált. Az akaratátvitelnek ez a könnyű módja világos jele annak, hogy özv. P. P.-né cselekményéből a felbujtói bűnrészesség alkotóelemét képező reábírás ismertető jelei hiányoznak. (B. II. 8278/1930. — 1931. V. 6.) 329. Btk. 69. §. 2. p., 70. §., 278. §. Akik a mérget az áldozatnak szánt ételbe és italba belekeverik, a gyilkosságnak tettestársai s nem csupán bűnsegédei, még ha az ételt és az italt más nyújtja is át az áldozatnak. K. — Két vádlott a vádbeli eset alkalmából a maszlagos nadragulya gyümölcsét nemcsak leszedték, annak magjait megtörték, hanem az így nyert porból a sértett számára készített tésztára bizonyos mennyiséget reá is hintettek; a J. J. vádlott pedig ezenfelül még nagymennyiségű (10 darab 0-5 grammos) aspirint megtörve a sértett teájában feloldott. A kir. ítélőtábla a most megnevezett két vádlott cselekedetében — eltéröleg a vád és az elsőfokú bíróság jogi álláspontjától — nem tettesi, hanem csupán bűnsegédi ténykedést (Btk. 69. §. 2. pontja) látott, mert szerinte ez a két vádlott a méreg beadása által a megkísérelt emberölés keresztülviteléhez elkövetési cselekedettel nem járult hozzá s az ölés tényálladékának tárgyi megvalósításában nem vett részt. A kir. ítélőtáblának ez a jogi álláspontja téves. Az emberölésre irányuló ténykedések között ugyanis megkülönböztetendők azok, amelyek a szándékolt eredményt, vagyis a halált közvetlenül létrehozó cselekvőségnek csupán előkészítői, avagy e cselekmény előfeltéte leként jelentkeznek (előkészítő, előmozdító cselekmények) azokból, amelyek már magukban véve mások tevékenysége nélkül is alkalmasak arra, hogy az áldozat halálát okozzák. A mérges növény magjainak leszedése, e magok összeaprítása vagy törése, — a mérges porok (aspirin) bevásárlása olyan ténykedések, amelyek még ha másnak megölésére irányuló célzattal vitetnek is véghez, csak elő készületi cselekmények, amelyek egymagában valamely más, további ténykedés nélkül halált nem okozhatnak. Más elbírálás alá esik azonban és az imént jelzett segítő ténykedéstől megkülönböztető az a cselekmény, mely közvetlenül irányul emberélet kioltására és ami már magában véve mások ténykedése nélkül is — halált okozhat; — amilyen a méregnek a sértettnek szánt ételbe vagy italba való belekeverése is. Az áldozat a megmérgezett ételt maga beveheti, nem szükséges, hogy a mérgezett ételt neki másvalaki adja be. Az, aki a mérget a tápláléknak szánt ételbe vagy italba belekeveri, feltétlenül azzal a tudattal cselekszik, hogy az áldozat a neki szánt — ilyként megmérgezett táplálékot be fogja venni, el fogja fogyasztani — akár nyújtja azt neki más valaki, akár nem. Tudnia kell tehát a méregkeverőnek, hogy ő már a méregnek az ételbe vagy italba történt belekeverésével sértett halálát előidézheti anélkül, hogy abban más idegen személy ténykedése szükséges volna. És ez valóban így is van. Nyilvánvaló eszerint, hogy az, aki a mérget az áldozatnak szánt ételbe vagy italba belekeveri, többet tesz, mint hogy előmozdítja, vagy megkönnyíti annak cselekményét, aki az általa megmérgezett ételt ölési szándékkal oda-