Isaák Gyula - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 24. 1930-1931 (Budapest, 1932)

82 Hatásköri ügyek. igazgatási hatóságoknak a saját hatáskörükbe tartozó eljárás rendén a nyugdíjas tiszt mellékfoglalkozása ügyében hozott határozata megváltoztattassák vagy hatályon kívül helyeztessék, valamint arra sem, hogy rendes bírói úton az eredeti jogállapot helyreállításával orvosoltassék az a jogi helyzet, amelyet a katonai közigazgatásnak a mellékfoglalkozástól eltiltás körül kifejtett működése alakított ki, s amelynek rendén szenvedett esetleges jogsérelmeknek az említett módon való orvoslása az 1869: IV. t.-c. 1. §-ában kifejezett jogelvnek megfelelően egyedül közigazgatási úton szorgalmazható. Hanem a kereset tartalmából kitetszöen az állam kártérítési felelősségének az az esete szolgál ezúttal a vita tárgyául, amely felelősségnek az alapja az állami közeg személyes hibájában illetőleg a hivatalos eljárása közben tanúsított vétkes magatartásában és az államkincstárnak az alkalmazott ebbali ténykedéseért való esetleges vagyonjogi felelősségében látszik rejleni. A kártérítési felelősség kérdésének a katonai közigazgatási eljárás törvényessége illetőleg a felperes által vitatott jogellenessége csupán előkérdése. Ez az előkérdés rendes bírói úton csak abban az esetben nem volna elbírálható, ha maga a főkérdés (a kártérítési felelősség kérdése) sem tartoznék oda. Olyan különleges katonai jogszabály azonban, amely ebben az utóbbi — a rendes bíróság eljárásának tárgyául szolgáló fő — kérdésben a m. kir. államkincstárral szemben a rendes bírói útat kizárná, amint már említve volt, egyáltalán nincs. Ellenkezőleg: az 1921: XLIX. t.-c. előbb idézett 25. §-a harmadik bekezdéséből és az A. 32/a. jelű katonai szolgálati szabályzat 101. §-ának első bekezdéséből épen az következik, hogy a katonai személyekre a katonai közigazgatási hatóságok hivatalos eljárásából háramlott vagyoni károknak az államkincstárral szemben való érvényesíthetése szempontjából ugyanazok a hatásköri szabályok irányadók, mint amelyek a polgári személyekre az általuk a polgári közigazgatási hatóságok részéről szenvedett hasonló természetű vagyonjogi sérelmek esetében. Már pedig a polgári perrendetartás (1911:1. t.-c.) 2. §-ának 3. pontja azt a rendelkezést tartalmazza, hogy tekintet nélkül az értékre, a kir. törvényszék hatáskörébe tartoznak a bírák és más állami tisztviselők stb. áltai hivatalos eljárásukban okozott kár megtérítése iránt az állam stb. ellen indított perek. Minthogy tehát az 1921: XLIX. t.-c. 25. és az A. 32/a. jelű katonai szolgálati szabályzat 101. §-ának, valamint a Pp. 2. §-a 3. pontjának egybevetett értelmében a kereseti igény elbírálására a rendes bíróság hivatott: ennélfogva a jelen ügyben felmerült nemleges hatásköri összeütközést a rendelkező rész értelmében kellett megszüntetni. (1931. márc. 30. — 1930. Hb. 58. sz.) 291. 1896: XXVL t.-c. 83. §. I. Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség alkalmazottai — még a szerződéses viszonyban levők is — közszolgálati alkalmazottak. Illetményigényeik közigazgatási jogi természetűek és így elbírálásuk a rendes bíróság hatáskörébe nem tartozik. IT. A közigazgatási bíróság hatásköre a nem rendszeresített állást betöltő ideiglenes szerződéses alkalmazott illetményigé-