Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

Pénzügy} jog saga és a házbérjövedelem behajtása körül felmerült ügyvédi költségek, a jövedelemalapból levonandó rezsiköltségek. (3719/1929. P. sz. — 1644. P. sz. E. H. - - 1929. Pod. 3. füzet, 28.) 85. J. V. H. Ö. 15. §. A nőtartásdíj levonható. Kb. Az elvált feleség az elvált férj hozzátartozójának nem tekinthető. A törvényen alapuló magánjogi címen fizetett nő tartási összeg levonásának tehát a J. V. H. Ö. 15. §-ának 6. pontja, amely az adóalany hozzátartozói tartási költségének levonását tiltja. — akadályul nem szolgálhat. (11534 1927. P. sz. — 1929. okt. 15.) 86. J. V. H. Ö. 12. §. A becslés útján megállapított általános kereseti adó alá tartozó jövedelemből a jövedelemadót illetőleg az állami törvényhatósági és községi egyenesadók és az egyházi adók is levonhatók. Kb. Adózó csak a jövedelemadót kifogásolja s azt is csak azért mert az adóalap megállapításánál az általa megelőző évben fizetett adókat nem vonták le. A panasz elvileg alapos. Mert az adófelszólamlási bizottság az adózó által a felebbezésben levonni kért adók levonását abból az indokból tagadta meg, hogj az általános kereseti adóalap egészségszerű becsléssel határoz! atolí meg. Ámde az általános kereseti adónál a 300,927. K. H. Ö. 13. §. (1) bekezdésének 4. pontja értelmében csak az állami és községi közvetett és forgalmi adók vonhatók le, tehát az általános kereseti adóalapnak becslés útján való megállapításánál is csak ezekre az adókra lehet figyelemmel lenni. Ellenben a jövedelemadóalap megállapításánál az 500 927. J. V. H. Ö. 12. §. (1) bekezdésének 1. pontja értelmében az állami, törvényhatósági és községi egyenesadók és az egyháziadók is levonhatók s ugyané § (3) bekezdéséhez fűzött utasítás (3) bekezdése világosan intézkedik arról, hogy az ebben a §-ban felsorolt tehertételek közül csak azok nem vonhatók le, amelyek a kereseti adóalao megállapításánál már levonattak. Pacára tehát annak, hogy az említett J. V. H. Ö. 19. § (1) bekezdése akként intézkedik, hogy az általános kereseti adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozás jövedelme gyanánt „általában" azt az összeget kell jövedelemadó alapjául venni, amely összeget az illető haszonhajtó foglalkozás jövedelme gyanánt az adóévre szóló általános kereseti adó kivetésénél megállapítottak, mégis az általános kereseti adó alá is tartozó haszonhajtó foglalkozás után jövedelemadóalapul vehető összeg, az általános kereseti adó alapjául veit jövedelem összegétől eltérhet annyiban, amennyiben a